A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A hatványok átírásával | | Ebben a formában már látható, hogy érdemes az és új ismeretlenek bevezetésével kezelhetőbb szerkezetűvé tenni egyenletünket. Az exponenciális kifejezések pozitívak, tehát . A következő lépéshez felhasználjuk az ismert | | algebrai azonosságot. (Az azonosság a jobb oldalon kijelölt szorzás elvégzésével és összevonással néhány lépésben igazolható.) Legyen az azonosságban és . Az eddigiek alapján az egyenlet bal oldala szorzattá alakítható: | | Szorzat csak abban az esetben lehet nulla, ha egyik tényezője nulla, így elegendő az | | egyenleteket megoldani. Tekintsük előbb a második egyenletet. Ezt ‐ a szokásos módon ‐ kettővel szorozva, három teljes négyzet összegévé alakíthatjuk:
Négyzetösszeg csak abban az esetben lehet nulla, ha mindegyik tag nulla. Ebben az esetben ez nem teljesülhet, mivel és is pozitívak, vagyis és is biztosan pozitív. Az egyenlet összes megoldásait tehát kizárólag az esetből kaphatjuk. A változók eredeti jelentése szerint pedig: Alakítsuk úgy az első tagot, hogy a kitevő ott is legyen: Az egyenletet rendezve és osztva a pozitív -nel: Vizsgáljuk meg a két oldalon található függvényeket konvexitás szerint. Mind a , mind pedig az kifejezésekkel meghatározott függvények szigorúan konvexek az egész értelmezési tartományukon, a valós számok halmazán. A -gyel történő szorzás szemléletesen az -tengelyre vonatkozó tükrözést jelent, így az , illetve a -vel fölfelé eltolt függvény már szigorúan konkáv. Ismert, hogy egy konvex és egy konkáv függvénynek legfeljebb két metszéspontja lehet. Ezek a metszéspontok az és helyettesítésekkel azonnal adódnak is. (, illetve .) Átalakításaink ekvivalensek voltak, ezért , valóban megoldásai az eredeti egyenletnek. |