A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A guriga tömegközéppontja nem esik az alátámasztási pont fölé, az így fellépő forgatónyomaték görgeti ki a szőnyeget. A guriga egyensúlyát biztosító vízszintes erőt a virtuális munka elvéből határozhatjuk meg. Ha a nem teljesen felgöngyölt gurigát kicsiny távolsággal feljebb görgetjük, az erő által végzett munka a szőnyeg helyzeti energiájának (kicsiny) megváltozását biztosítja: A szőnyeg helyzeti energiája amely a feltekeredés közben két okból is növekszik: egyrészt magasabbra kerül a tömegközéppontja, másrészt feltekerés közben a szőnyeg ,,hízik'' is. (A földön fekvő rész helyzeti energiája 0, azzal nem kell számolnunk.)
2. ábra A helyzeti energia kicsiny megváltozása eszerint A szőnyeg hosszúságú darabjának feltekerésekor kialakuló szőnyegguriga tömege egyenesen arányos a felgöngyölt rész hosszával, így hiszen esetén a tömeg éppen . A guriga keresztmetszetének területe is arányos -szel, vagyis a guriga sugarára fennáll: Ebből kifejezhetjük -t is segítségével (felhasználva, hogy kicsi):
Mindezt behelyettesítve kifejezésébe: Ebből pedig az darabon feltekert guriga megtartásához szükséges erő: amelyből a keresett erő helyettesítéssel
Megjegyzések. 1. Néhány versenyző próbálkozott a virtuális munka elvével, de a helyzeti energia megváltozásában elfelejtkeztek az egyik tagról. A fenti megoldásban az erőt a feladat kérdésénél kicsit általánosabban, függvényében egy tetszőleges helyzetben is megadtuk, ez lehetőséget ad a megoldás ellenőrzésére. Az erő elmozdulás szerinti integrálásával meghatározzuk a feltekeréshez szükséges teljes munkát: | | ez valóban megegyezik a teljesen feltekert szőnyeg helyzeti energiájával. 2. A versenyzők többsége statikai megoldással próbálkozott. A feladat így is megoldható, azonban még könnyebb tévedni. A statikai megoldásban a forgatónyomatékok egyensúlyát írjuk fel a szőnyeg alátámasztási pontjára: ahol a guriga tömegközéppontjának távolsága az alátámasztáson át húzott függőleges egyenestől. A feladat ennek meghatározása. A tömegközéppont két okból sem esik az alátámasztási pont fölé: egyrészt a guriga spirális alakja miatt a guriga érintője nem merőleges a spirál középpontjából az érintési ponthoz húzott sugárra, másrészt a guriga tömegközéppontja nem a spirál középpontjába esik. (Mindkét okra rájöttek versenyzők, de senki se gondolt mindkettőre, így helyes megoldás nem született.) A guriga ,,ferdesége'', és így a spirál középpontjának helye könnyen meghatározható a menetemelkedésből. A tömegközéppont ebből származó elmozdulása A guriga tömegközéppontjának a spirál középpontjához viszonyított helyét sokféleképp meg lehet határozni, erre sok helyes megoldás érkezett az integrálástól az ügyes trükkökig. Egy lehetőség például az, hogy a gurigát gondolatban kiegészítjük egy további fél menettel, melynek tömegét és tömegközéppontjának helyét is ismerjük: ekkor a szimmetria (és a szőnyeg kis vastagsága) miatt a tömegközéppont ugyanolyan távolra kerül a spirál középpontjától, csak éppen a másik irányba ‐ és ebből a keresett távolság már könnyen kiszámolható: A két részeredményt összeadva amiből a keresett erőre valóban helyes eredményt kapunk. 3. Néhány versenyző a szőnyeg rugalmas tulajdonságaival próbálta magyarázni a jelenséget. A feladat szövegében viszont az áll, hogy a szőnyeg hajlékony, ami arra utal, hogy ezt a hatást nem kell figyelembe venni. (Nem is voltak megadva olyan adatok, amikre ez esetben szükség lenne.)
|