|
Feladat: |
B.4299 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bősze Zsuzsanna , Böőr Katalin , Damásdi Gábor , Énekes Péter , Kabos Eszter , Kiss Robin , Lajos Mátyás , Medek Ákos , Nagy Balázs , Nagy Róbert , Tossenberger Tamás , Varnyú József , Viharos Andor |
Füzet: |
2011/május,
282 - 283. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Feladat, Beírt alakzatok, Középpontos és egyéb hasonlósági transzformációk, Síkgeometriai szerkesztések, Hossz, kerület |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 2010/október: B.4299 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Legyen az oldal felezőpontja , a pont -re vonatkozó tükörképe , pedig jelölje azt a pontot, melyre az négyszög paralelogramma. Először megmutatjuk, hogy rajta van a szakaszon.
1. ábra Mivel párhuzamos -vel, az és háromszögek hasonlóak. Legyen a hasonlóság aránya . Ekkor . Ha és , akkor tehát és . Ezért , s így felhasználva, hogy a és az paralelogrammák szemközti oldalvektorai egyenlőek, kapjuk, hogy
Vagyis a pont rajta van a szakaszon. Ezek alapján a szerkesztés menete a következő. Az csúcs, mint középpont körül sugárral kört rajzolunk, a kör és a szakasz metszéspontján át -vel párhuzamos egyenest szerkesztünk. Az és , illetve metszéspontjai adják a szerkesztendő paralelogramma , illetve csúcsát. Végül az -n át -vel húzott párhuzamos kimetszi -ból a pontot. Az így szerkesztett négyszög nyilván paralelogramma, s ha , akkor a párhuzamosságok miatt és ezért . Ekkor viszont | | vagyis ugyanolyan hosszú, mint , tehát a négyszög eleget tesz a feltételeknek. A megoldások száma 2, 1 vagy 0, attól függően, hogy az középpontú sugarú körnek és a nyílt szakasznak hány közös pontja van. Ezt részletesebben az -ból a egyenesre bocsátott merőleges talppontjának elhelyezkedését vizsgálva írhatjuk le.
2. ábra
3. ábra
| 2 megoldás van, ha a szakasz belső pontja és (2. ábra). |
| a szakasz belső pontja és ; |
| a szakasz belső pontja és | |
|
| nem belső pontja a szakasznak és (3. ábra). |
| Ha az előző feltételek egyike sem teljesül, akkor nincs megoldás. |
A átló hossza nyilván akkor minimális, ha minimális. Ismét megkülönböztetünk két esetet. Ha a szakasz belső pontja, akkor ez esetén következik be, ha pedig nem belső pont, akkor az átló hosszának nincs minimuma. Ekkor legrövidebb hossza tetszőlegesen közel lehet az és oldalak közül a rövidebbikhez akkor, ha tetszőlegesen közel van a vagy a ponthoz, de minden esetben hosszabb lesz a két oldal közül a rövidebbiknél.
|
|