A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelöljük a paralelogramma csúcsait , , , -vel ‐ úgy választva a betűzést, hogy és teljesüljön. A szomszédos szögfelezők metszéspontjai legyenek , , és , a szögfelezőknek a paralelogramma határával való, a csúcsoktól különböző metszéspontjai pedig , , és . Az feltételből következik, hogy a pontok sorrendje az ábrán láthatónak megfelelő. Mivel a paralelogramma szomszédos szögeinek összege , a szomszédos csúcsokból induló szögfelezők merőlegesek egymásra. Tehát a négyszög téglalap. mert minden szöge derékszög. A és szögfelezők merőlegességéből az is következik, hogy az háromszög egyenlő szárú, .
Ugyanígy kapjuk, hogy a háromszög is egyenlő szárú. Ezért a és pontok rajta vannak az és egyenesek középpárhuzamosán, s ugyanígy láthatjuk be azt is, hogy a egyenes pedig és középpárhuzamosa. Ha a egyenesnek a paralelogramma másik két oldalával való metszéspontját az ábra szerint és jelöli, akkor az , pedig a háromszög középvonala. Vagyis amiből kapjuk, hogy a téglalap átlóinak hossza A átlói által bezárt szög megegyezik a paralelogramma szögével, ezért az ismert területképletek alapján a paralelogramma, illetve a téglalap területe: illetve | | A paralelogramma egységnyi területű, ezért a keresett terület | |
|
|