Feladat: B.4247 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Árvay Balázs ,  Balog Dóra ,  Hajdók Soma 
Füzet: 2011/április, 204 - 205. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Helyvektorok, Mértani helyek, Térbeli ponthalmazok, Kocka
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2010/február: B.4247

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Legyen az MN szakasz felezőpontja T. Ha M=A, s ezért N=F, akkor T az AF él X felezőpontja, ha pedig M=C, s ezért N=B, akkor T a BC él Y felezőpontja. Megmutatjuk, hogy a keresett mértani hely az XY szakasz.

 

1. ábra
 

Mivel AM=FN és az AC, valamint FB lapátló egyenesek a kocka ADF oldallapjának S síkjával ugyanakkora szöget zárnak be, az S síktól az M és N pontok egyenlő távolságra vannak. Legyen az M-en és N-en átmenő, S-sel párhuzamos T sík és az AB egyenes döféspontja K. Ekkor KN párhuzamos AF-fel, tehát a BKN és BAF háromszögek középpontosan hasonlóak. Ezért a KN szakasz L felezőpontja rajta van a BX egyenesen.
KMN háromszögben LT középvonal, ezért párhuzamos KM-mel, s így az Y-t tartalmazó BC-vel is. Ez viszont azt jelenti, hogy ha az XBY háromszöget X-ből középpontosan kicsinyítjük olyan arányban, hogy B képe L legyen, akkor Y képe T lesz, tehát T rajta van az XY szakaszon.
Megfordítva, ha T az XY szakasz tetszőleges belső pontja, akkor legyen a T-n átmenő S-sel párhuzamos síknak az AB, XB, AC és FB szakaszokkal való metszéspontja rendre a K, L, M és N. Ekkor a párhuzamos szelők tételéből következik, hogy LT középvonal a KMN háromszögben, tehát T az MN szakasz felezőpontja. Másrészt ugyancsak a szelőtétel szerint
AM:AC=AK:AB=FN:FB,
vagyis AC=FB miatt AM=FN.
Tehát T előáll valamely megfelelő szakasz felezőpontjaként.
 
II. megoldás. Vegyünk fel egy koordinátarendszert úgy, hogy az A pont legyen az origó, a B, D és F pontok rendre az x-, y- és z-tengely pozitív felére essenek, az egységet pedig úgy válasszuk, hogy e három pont esetén a 0-tól különböző koordináta 2 legyen (2. ábra).
Ekkor C(2;2;0), az AC szakaszon lévő M pont koordinátái (2a;2a;0) valamely 0a1 valós számra, s az AM szakasz hossza 22a. Mivel a BF szakaszon lévő pontok koordinátái t(2;0;0)+(1-t)(0;0;2)=(2t;0;2-2t) alakúak, ahol 0t1, azért ha az N ponthoz a t paraméterérték tartozik, akkor az FN szakasz hossza
(2t-0)2+((2-2t)-2)2=22t.


 

2. ábra
 
Az AM=FN feltételből tehát az következik, hogy a=t, vagyis N koordinátái (2a;0;2-2a). Tehát az MN szakasz K felezőpontjának koordinátái (2a;a;1-a).
Mivel a tetszőleges 0 és 1 közti értéket felvehet, a keresett mértani hely megegyezik a
K={(2a;a;1-a):0a1}
ponthalmazzal. Az X=2a, Y=a, Z=1-a feltételekből azt kapjuk, hogy K része az X/2=Y=-Z+1 egyenletrendszerű egyenesnek. S mivel a minden 0 és 1 közti értéket felvesz, azért K éppen az ezen az egyenesen lévő (0;0;1) és (2;1;0) pontok összekötő szakasza. E két pont a kocka AF, illetve BC élének felezőpontja, tehát a keresett mértani hely e két élfelezőpont összekötő szakasza.
 
 
III. megoldás. A tér tetszőleges P pontjának helyvektorát jelölje p. Ekkor az AF él X és a BC él Y felezőpontjának helyvektora x=a+f2, illetve y=b+c2. Minthogy AC=BF, ha valamely 0λ1 esetén M az AC lapátlót λ:(1-λ) arányban osztó pont, akkor az N pont az FB lapátlót szintén λ:(1-λ) arányban osztja, és viszont. Ekkor az MN szakasz Z felezőpontjára
z=m+n2=((1-λ)a+λc)+((1-λ)f+λb)2=(1-λ)a+f2+λb+c2,
vagyis z=(1-λ)x+λy, tehát ekkor Z is λ:(1-λ) arányban osztja az XY szakaszt. Ezért a keresett mértani hely éppen az XY szakasz.