A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Legyen . Először megmutatjuk, hogy minden prím legfeljebb egyszer szerepelhet a sorozatban. Ha ugyanis lenne két index, , amelyekre , akkor osztható -vel, mert tényezői között szerepel a , így ha hozzáadunk 1-et, akkor nem lesz osztható vele; ez viszont ellentmond definíciójának. Tegyük föl, hogy van olyan prím, amely nem szerepel a sorozatban. Belátjuk, hogy ekkor az sorozat végtelen sok tagja osztható -vel. Ez adja majd az ellentmondást, hiszen ha tekintjük a -vel osztható számokat, illetve azok legkisebb prímosztóját, akkor ezek nyilván nem nagyobbak -nél, ugyanakkor mind különbözőek a fenti észrevételünk szerint, ami lehetetlen. Tehát elegendő belátnunk, hogy ha a prím nem szerepel a sorozatban, akkor az sorozat végtelen sok tagja osztható -vel. Legyen ; ez nyilván nem osztható -vel, mert egyik tényezője sem osztható -vel (és prím). Legyen , ekkor . Itt a ( alakú tényezők -vel való maradéka mindig 1 a kis Fermat-tétel szerint, hiszen nem osztható -vel, illetve ! osztható -gyel, mert az az egyik szorzó tényezője . Így , ha . Ezért, ha -nek létezik -re nézve megoldása, akkor készen vagyunk, mert ha egy ilyen megoldás, akkor az számok mindegyikére | | ‐ legalábbis, ha elég nagy ahhoz, hogy nagyobb legyen -nél; ez biztosítja, hogy az sorozat végtelen sok tagja osztható -vel. Végül az kongruenciának azért van megoldása, mert prím, pedig nem osztható -vel, így és relatív prímek; emiatt a 0, , , , , számok mind különböző maradékot adnak -vel osztva, tehát e darab szám valamelyikének a maradéka .
|