A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelölje a területű lappal szemközti csúcsból a másik három csúcsba mutató vektort , és . Feltehetjük, hogy a három vektor ebben a sorrendben jobbrendszert alkot. Ekkor a vektoriális szorzás definíciójából következik, hogy | | Ugyanakkor a területű háromszöglap két oldalvektora és (1. ábra), ezért a vektoriális szorzásnak az összeadásra vonatkozó disztributivitása valamint a tetszőleges és vektorokra fennálló és azonosságok miatt | | Az , és vektorok merőlegesek a tetraéder megfelelő lapjaira, ezért az általuk bezárt szögek éppen a lapok által bezárt szögek kiegészítő szögei, azaz rendre , és .
1. ábra (Ezt az ismert összefüggést könnyen beláthatjuk. Ha a tetraéder két lapjának közös éle a szakasz, ennek egy tetszőleges belső pontja , a -ra merőleges sík pedig a lapokat az és szakaszokban metszi (2. ábra), akkor az e két szakasz által bezárt szög éppen a két lap szöge (ez a szög tompaszög is lehet, ellentétben a két lap síkjainak hajlásszögével).
2. ábra A lapok normálvektorai, és benne vannak az síkban, s mivel a normálvektorok az adott síkok minden egyenesére merőlegesek, azért és (3. ábra), amiből azonnal adódik a szögekre vonatkozó állítás.) Ezért a vektorok skaláris szorzatának tulajdonságait felhasználva kapjuk, hogy
amiből -gyel való osztás után adódik a bizonyítandó állítás.
3. ábra Megjegyzések. 1. A feladat állítását nevezhetjük tetraéderekre vonatkozó koszinusztételnek, mert a ,,szokásos'' koszinusztétel természetes általánosítása. 2. A megoldás során beláttuk azt az ismert állítást is, mely szerint ha egy tetraéder minden lapjára egy olyan vektort állítunk, amely az adott lapra merőleges, kifelé mutat, hossza pedig megegyezik az adott lap területével, akkor az így kapott négy vektor összege .
|
|