Feladat: B.4384 Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Kiss Melinda Flóra 
Füzet: 2013/május, 279 - 281. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Lefedések, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2011/október: B.4384

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Számozzuk meg a négyzet sorait fentről lefelé, oszlopait pedig balról jobbra 1-től 23-ig.
Színezzük ki először úgy a négyzetet, hogy a páratlan számú sorok legyenek feketék, és a párosak pedig fehérek. Ekkor 12×23 db fekete és 11×23 db fehér mező van. Minden 3×3-as négyzet vagy 3 db, vagy 6 db fekete mezőt fed le, és minden 2×2-es négyzet pontosan 2 db-ot. Emiatt a 3×3-as négyzetek által lefedett fekete és fehér mezők számának különbsége osztható 3-mal, valamint a 2×2-es négyzetek által lefedett fekete és fehér mezők számának különbsége is osztható 3-mal. Tudjuk, hogy az összes fekete és fehér mezők számának különbsége 23. Ha az 1×1-es négyzet fekete mezőn van, akkor a megmaradó fekete és a fehér mezők számának különbsége 22, ami nem osztható 3-mal, tehát a maradékot nem tudjuk lefedni 2×2-es és 3×3-as négyzetekkel. Emiatt az 1×1-es négyzet csak fehér mezőn lehet, vagyis páros sorban.
Most színezzük ki a 23×23-as táblát úgy, hogy a páratlan számú oszlopok legyenek feketék, a párosak pedig fehérek. Ekkor a fenti gondolatmenethez hasonló módon kapjuk, hogy az 1×1-es négyzet csak fehér mezőn lehet, vagyis csak páros sorszámú oszlopban.
Most úgy színezzük ki a 23×23-as táblát, hogy azok a sorok, melyeknek sorszáma 3-mal osztható legyenek pirosak, a többi sor pedig legyen kék. Ekkor minden 3×3-as négyzet 6 db kék mezőt fed le, és minden 2×2-es négyzet vagy 2 db vagy 4 db kék mezőt fed le. Tehát minden 3×3-as és 2×2-es négyzet páros sok kék mezőt fed le. Tudjuk, hogy összesen 16×23, vagyis páros számú kék mező van. Ha az 1×1-es négyzet kék mezőn van, akkor páratlan számú kék mező marad, tehát nem tudjuk a maradékot 2×2-es és 3×3-as négyzetekkel lefedni. Emiatt az 1×1-es négyzet csak piros mezőn lehet, 3-mal osztható sorszámú sorban.
Most színezzük ki úgy a 23×23-as táblát, hogy azok az oszlopok, melyeknek sorszáma 3-mal osztható legyenek pirosak, a többi sor pedig legyen kék. Akkor a fenti gondolatmenethez hasonlóan kapjuk, hogy az 1×1-es négyzet csak piros mezőn lehet, 3-mal osztható sorszámú oszlopban.
Tehát az 1×1-es négyzet csak 6-tal osztható sorszámú oszlopban és 6-tal osztható sorszámú sorban lehet, vagyis összesen 9 helyen lehet a táblán.
Most megmutatjuk, hogy ez a 9 lehetőség meg is valósítható.
Először megmutatjuk, hogy ha k1, akkor (2k+1)×6n-es téglalapot le lehet fedni 2×2-es és 3×3-as négyzetekkel. Egy 3×6n-es téglalapot le lehet fedni csak 3×3-as négyzetekkel. Egy 5×6-os téglalapot le lehet fedni az 1. ábrán látható módon. Egy 5×6k-s téglalapot is le lehet fedni úgy, hogy k db 5×6-os téglalapra vágjuk, és ezeket már le tudjuk fedni. Egy (2k+1)×6n-es téglalapot pedig úgy fedünk le (2k+1>5), hogy a széléről leválasztunk egy 5×6n-es téglalapot. Ezt le tudjuk fedni, és maradt egy (2k+1-5)×6n=(2k-4)×6n-es téglalap, amit már le tudunk fedni csak 2×2-es négyzetekkel.


1. ábra


2. ábra

A 2. ábrán látható módon egy db 1×1-es és 4 db 5×6-os téglalappal le tudunk fedni egy 11×11-es négyzetet, és az 1×1-es négyzet lesz a középpontja. Az i-edik oszlopban, j-edik sorban levő négyzet legyen az (i,j) négyzet. Legyen az 1×1-es négyzet a (6l;6m) négyzet, ahol l1, m1. Ekkor 4 db 5×6-os téglalappal és az 1×1-es négyzettel fedjük le ezt a 11×11-es négyzetet, aminek az 1×1-es négyzet a középpontja. A 11×11-es négyzet sarkainak koordinátája: (6l-5;6m-5), (6l+5;6m-5), (6l-5;6m+5), (6l+5;6m+5). Mivel l>0, m>0, azért a 11×11-es négyzet benne van a 23×23-as négyzetben.
A 11×11-es négyzet oldalai mentén vágjuk szét a 23×23-as négyzetet (3. ábra).
 


 

3. ábra
 

Ekkor 8 db téglalapot kapunk: egy (6l-6)×(6m-6)-os téglalapot, egy 11×(6m-6)-os téglalapot, egy (18-6l)×(6m-6)-os téglalapot, egy (18-6l)×11-es téglalapot, egy (18-6l)×(18-6m)-es téglalapot, egy 11×(18-6m)-es téglalapot, egy (6l-6)×(18m-6)-es téglalapot, és egy (6l-6)×11-es téglalapot. Mivel 6l<23 és 6m<23, emiatt l3 és m3. Tehát mind a nyolc téglalap oldalai nulla, vagy pozitív számok. Ezek közül négy olyan téglalap, hogy minden oldala páros, tehát ezeket le lehet fedni 2×2-es négyzetekkel, és 4 közülük (2k+1)×6n alakú, amit pedig le tudunk fedni. Tehát így lefedtük a 23×23-as négyzetet. Beláttuk, hogy az 1×1-es négyzet a (6l,6m) koordinátájú pontokban helyezkedhet el.