Feladat: B.4397 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Barna István ,  Le Vivien ,  Strenner Péter 
Füzet: 2013/március, 155 - 156. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Legnagyobb közös osztó, Összefüggések binomiális együtthatókra, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2011/november: B.4397

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Azt fogjuk igazolni, hogy az n prímtényezős alakjában lévő bármelyik pa prímhatvány osztója az (nk)(n,k) számnak.
Legyen a k prímtényezős alakjában a p prímszám kitevője b. Ha ab, akkor pa(n,k), így
pa|(nk)(n,k).

Ha a>b, akkor végezzük el a következő átalakítást:
(nk)(n,k)=n!k!(n-k)!(n,k)=nk(n-1)!(k-1)!(n-k)!(n,k)=n(n-1k-1)(n,k)k.
Mivel pan és pb(n,k), azért
pa|n(n,k)k,vagyispa|n(n-1k-1)(n,k)k.
Tehát ebben az esetben is igaz, hogy pa|(nk)(n,k). Ezzel az állítást beláttuk.
 

 
2. megoldás. Szalay Mihály: Számelmélet című könyvének 1.13. tételére hivatkozunk.
Ha d=(n,k), akkor léteznek p, q egész számok, hogy d=np+kq. Ekkor
(nk)(n,k)=n!k!(n-k)!d=n!k!(n-k)!(np+kq)==npn!k!(n-k)!+kqn!k!(n-k)!=np(nk)+kqn(n-1)!k(k-1)!(n-k)!==n(p(nk)+q(n-1k-1)).
A zárójelben lévő szám egész szám, tehát n|(nk)(n,k).