A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A kockán belül egy téglatestet egyértelműen meghatározhatunk úgy, hogy egy-egy pár, a kocka különböző lappárjaival rendre párhuzamos síkot veszünk fel, melyek áthaladnak a kis kockacukrok megfelelő csúcsain. Mivel a nagy kocka -es, egy adott lappárral párhuzamosan 5 különböző megfelelő sík vehető fel; így egy sík-pár -féleképpen választható ki. A kockának három különböző lappárja van, ezekhez pedig egymástól függetlenül választható síkpár, így összesen különböző téglatestet határoznak meg a -es kockát alkotó kockacukrok.
II. megoldás. Helyezzük el a -es kockát egy térbeli koordináta-rendszerbe úgy, hogy a csúcsai rendre az , , , , , , és pontok legyenek. Ekkor egy téglatestet egy testátlójának két végpontjával határozhatunk meg. Számoljuk össze, hány testátló-vektort vehetünk fel (jelen esetben két vektort akkor tekintünk különbözőnek, ha nem egyezik meg a kezdő- és a végpontjuk is, tehát adott esetben azonos hosszúságú és irányú vektorok is különbözőnek tekintendők). Egy vektor pontosan akkor lesz testátló-vektor, ha a kezdő- és végpontjának egyik koordinátája sem egyezik meg. Az általunk vizsgált pontok mindhárom koordinátája csak 0, 1, 2, 3 vagy 4 lehet, így összesen pontot vizsgálunk. Egy adott ponthoz olyan megfelelő pont rendelhető, amellyel testátló-vektort alkot. Összesen tehát különböző testátló-vektort vettünk fel. Egy téglatestnek 4 testátlója van, és ezek mindegyike kétféle irányítással vehető fel vektorként; így mindegyik téglatestet nyolcszor számoltuk össze. Ezért összesen különböző, a feladatnak megfelelő téglatestet határoznak meg a kockacukrok.
|
|