A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A síkok elhelyezkedése szerint három eset lehetséges: I. A három sík mindegyike ugyanazon lapjával párhuzamos. Ekkor négy téglatest keletkezik, vagyis ez nyilván nem lehetséges. II. A három sík közül kettő ugyanazon lapjával, a harmadik sík pedig egy másik lapjával párhuzamos. Ekkor hat téglatest keletkezik, vagyis ez az eset sem lehetséges. III. A három sík közül mindegyik másik lapjával párhuzamos. Ekkor valóban nyolc téglatest keletkezik, tehát csak ez az eset lehetséges. Jelöljük egy csúcsát -val, és legyenek élei , és hosszúak. A három sík elhelyezkedését a téglatesthez képest három ismeretlennel jellemezhetjük. A síkok közül az egyik merőleges hosszú éleire, vagyis ha -szel jelöljük a téglatest csúcsának és a síknak a távolságát, akkor ez egyértelműen meghatározza a síkot. Ugyanígy jelöljük rendre a másik két (-nek a , illetve hosszú éleit metsző) sík távolságát az csúcstól -nal, illetve -vel. A kis téglatestek színezésénél nyilván mindegy, hogy az csúcsnál található téglatestet milyen színűre színezzük, így legyen ez a téglatest fekete. Ennek a téglatestnek az oldalai , és hosszúak, vagyis térfogata . Az összes kis téglatest éleit és színét ismerjük, vagyis felírhatjuk térfogatukat. Így a fekete részek térfogatának összege: , és a fehér téglatestek össztérfogata: ; mivel a fekete téglák térfogatának összege egyenlő a fehér téglák térfogatának összegével, a két térfogatösszeg különbsége , azaz:
Ez pontosan akkor teljesül, ha , vagy , vagy , tehát a síkok közül legalább az egyik felezi -t.
|
|