Feladat: B.4374 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Ágoston Péter ,  Ágoston Tamás ,  Czipó Bence ,  Fehér Zsombor ,  Janzer Barnabás ,  Janzer Olivér ,  Mócsy Miklós ,  Strenner Péter ,  Viharos Andor 
Füzet: 2012/február, 92 - 93. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Klasszikus valószínűség, Pont és egyenes távolsága, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2011/szeptember: B.4374

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás.
Legyen egy centiméter egy egység. Tekintsük azt a 4×4×4-es ,,belső'' kockát, amelynek élei párhuzamosak a sajt éleivel, középpontja pedig egybeesik a sajt középpontjával. Ez a kocka meghatároz egy 1×1×1-es térrácsot. Vegyünk fel egy olyan koordinátarendszert, amelynek tengelyei párhuzamosak a kockák éleivel, középpontja egybeesik a kockák középpontjával. A belső kocka 125 rácspontot tartalmaz, a kukac csak ezekre léphet. Közülük azok a pontok, amelyek nem a belső kocka élein helyezkednek el, a sajt mindegyik élétől legalább egy egység távolságra lesznek.
 
 
Az élen levő pontok távolsága a sajtkocka legközelebbi élétől 20,520,707<0,8 (a többié legalább 1,52+0,521,581>0,8). Tehát a kukacnak ki kell jutnia a belső kocka valamelyik élére. Ehhez az x, y, z irányok közül valamelyik kettő irányában a kitérésének kettőnek kell lenni a középponthoz képest. Több nem lehet, hiszen akkor kijutna a kockából. Minden lépés során valamelyik kitérésén változtat egyet. A kukac ötször lép. Mivel minden lépés után irányt vált, egymás után kétszer nem tudja az ugyanolyan irányú kitérését növelni.
A kukac az első két lépést bárhogy is csinálja, mindig elindul egy irányba, majd rá merőlegesen egy másikba. Idáig minden eset jó. Legyen az első irány x, a második pedig y. Most ezután 4 irányba fordulhat (hisz mögötte nincs érintetlen sajtréteg): x, -x, z, vagy -z. Ha -x irányba fordul, akkor már nem juthat ki egy élhez sem. (Hisz (0,1,0) a kitérése, tehát két lépés alatt 3-at kéne minimum változnia.)
Ha x irányba indul el, aminek esélye 14, akkor kiér a belső kocka felszínére, még mindig négy irányba mehet, y, -y, z-z. Ha -y irányba megy, akkor a kitérése (2,0,0) lesz, amiből egy lépés során nem juthat ki az élekre.
Ha y irányba indul tovább 14 valószínűséggel, akkor kiér egy élre, innen már x irányba nem tud haladni, csak -x, z, és -z irányba. Ha z-t vagy -z-t választja, akkor az élen marad, (2,2,1) vagy (2,2,-1), ennek az esélye 23. Így itt (1423) valószínűséggel jut ki az élekre.
Ha z (ugyanaz mintha -z) irányba indul, aminek 14 a valószínűsége (összesen 12), akkor kitérése (2,1,1), azaz x irányba ismét nem haladhat. Tehát maradt y, -y-x. Mivel a z kitérésén már nem változtathat, azért csak akkor jut ki az élre, ha y irányba megy, ennek esélye 13. A z és -z irányokban együtt tehát (1213) a kijutás valószínűsége.
Ha (1,1,0) után nem x irányba megy, hanem z vagy -z irányba, (12 eséllyel) akkor kitérése (1,1,1) lesz, még mindig négy irányba mehet, ám ha -y vagy -x irányba megy, akkor semelyik kitérése nem lesz 2 az utolsó lépés előtt, tehát nem juthat ki az élre. Tehát itt 12 eséllyel megy jó irányba. Akármelyik irányba is ment, kijutott egy lapra. (2,1,1) esetén négy irányba (y-y, z-z) mehet, ebből y és z esetén jut ki az élre, tehát ennek esélye ismét 12. Ha y irányba ment, akkor most x vagy z irányt választva jut ki az élre, azaz az esély szintén 12.
Itt tehát (121212) az élekre kijutás valószínűsége.
Az első két lépés irányától függetlenül mindig ezek lesznek a valószínűségek. Ezeket összeszámolva a keresett valószínűség:
14(1423+1233)+121212=112+18=524.