|
Feladat: |
B.4374 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Ágoston Péter , Ágoston Tamás , Czipó Bence , Fehér Zsombor , Janzer Barnabás , Janzer Olivér , Mócsy Miklós , Strenner Péter , Viharos Andor |
Füzet: |
2012/február,
92 - 93. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Klasszikus valószínűség, Pont és egyenes távolsága, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 2011/szeptember: B.4374 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Legyen egy centiméter egy egység. Tekintsük azt a -es ,,belső'' kockát, amelynek élei párhuzamosak a sajt éleivel, középpontja pedig egybeesik a sajt középpontjával. Ez a kocka meghatároz egy -es térrácsot. Vegyünk fel egy olyan koordinátarendszert, amelynek tengelyei párhuzamosak a kockák éleivel, középpontja egybeesik a kockák középpontjával. A belső kocka 125 rácspontot tartalmaz, a kukac csak ezekre léphet. Közülük azok a pontok, amelyek nem a belső kocka élein helyezkednek el, a sajt mindegyik élétől legalább egy egység távolságra lesznek.
Az élen levő pontok távolsága a sajtkocka legközelebbi élétől (a többié legalább ). Tehát a kukacnak ki kell jutnia a belső kocka valamelyik élére. Ehhez az , , irányok közül valamelyik kettő irányában a kitérésének kettőnek kell lenni a középponthoz képest. Több nem lehet, hiszen akkor kijutna a kockából. Minden lépés során valamelyik kitérésén változtat egyet. A kukac ötször lép. Mivel minden lépés után irányt vált, egymás után kétszer nem tudja az ugyanolyan irányú kitérését növelni. A kukac az első két lépést bárhogy is csinálja, mindig elindul egy irányba, majd rá merőlegesen egy másikba. Idáig minden eset jó. Legyen az első irány , a második pedig . Most ezután 4 irányba fordulhat (hisz mögötte nincs érintetlen sajtréteg): , , , vagy . Ha irányba fordul, akkor már nem juthat ki egy élhez sem. (Hisz a kitérése, tehát két lépés alatt 3-at kéne minimum változnia.) Ha irányba indul el, aminek esélye , akkor kiér a belső kocka felszínére, még mindig négy irányba mehet, , , , . Ha irányba megy, akkor a kitérése lesz, amiből egy lépés során nem juthat ki az élekre. Ha irányba indul tovább valószínűséggel, akkor kiér egy élre, innen már irányba nem tud haladni, csak , , és irányba. Ha -t vagy -t választja, akkor az élen marad, vagy , ennek az esélye . Így itt valószínűséggel jut ki az élekre. Ha (ugyanaz mintha ) irányba indul, aminek a valószínűsége (összesen ), akkor kitérése , azaz irányba ismét nem haladhat. Tehát maradt , , . Mivel a kitérésén már nem változtathat, azért csak akkor jut ki az élre, ha irányba megy, ennek esélye . A és irányokban együtt tehát a kijutás valószínűsége. Ha után nem irányba megy, hanem vagy irányba, ( eséllyel) akkor kitérése lesz, még mindig négy irányba mehet, ám ha vagy irányba megy, akkor semelyik kitérése nem lesz 2 az utolsó lépés előtt, tehát nem juthat ki az élre. Tehát itt eséllyel megy jó irányba. Akármelyik irányba is ment, kijutott egy lapra. esetén négy irányba (, , , ) mehet, ebből és esetén jut ki az élre, tehát ennek esélye ismét . Ha irányba ment, akkor most vagy irányt választva jut ki az élre, azaz az esély szintén . Itt tehát az élekre kijutás valószínűsége. Az első két lépés irányától függetlenül mindig ezek lesznek a valószínűségek. Ezeket összeszámolva a keresett valószínűség: | |
|
|