A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Tételezzük fel, hogy a mérleg nagyon pontosan mér, és csupán a véges sok számjegyű kijelző korlátozza a mért tömegek ,,igazi'' értékének megismerését. Legyen a ceruza, a toll és a radír tényleges tömege rendre , és , és a gramm mértékegységet ne írjuk ki a továbbiakban. A megadott mérési adatok szerint
Megjegyzés. Ha a kijelző grammos pontosságát a kerekítés matematikai műveletével azonosítanánk, akkor a (1) helyett -t kellett volna írnunk, és hasonlóan a többieknél is. Mivel azonban a tömegek fizikai mennyiségek, nincs értelme a ,,pontosan egyenlő'' esetek vizsgálatának. Ez éppen olyan értelmetlen kérdés lenne, mint az, hogy vajon a ceruza tömege (grammokban kifejezve) racionális szám-e, vagy esetleg irracionális?
A (6) és (7) egyenlőtlenségekből | | következik, amit (1)-gyel összevetve a ceruza tömegére a megszorítás adódik. Hasonló módon kapjuk (3)-ból és (7)-ből: | | illetve (2)-ből és (7)-ből: | | A radír és a toll tömegére tehát az korlátok érvényesek. Végül a három test össztömegére (1) és (7), valamint (6) összevetéséből a | | tehát a megszorítás érvényes. Belátható, hogy a (8), (9) és (10) egyenlőtlenségek tovább nem élesíthetőek. A kapott eredmény azt mutatja, hogy egy véges pontosságú kijelzővel rendelkező mérőeszköz (a valóságban minden műszer ilyen) mérési eredményeit oly módon is pontosabbá tehetjük, hogy ugyanezzel a műszerrel többféle ,,kombinációban'' hajtunk végre méréseket. |