Feladat: 4506. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Balogh Menyhért 
Füzet: 2014/április, 236 - 237. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Pozitron, Foton (mint elemi részecske)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2013/január: 4506. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az ütközés előtti és utáni helyzetet az alábbi ábra szemlélteti; m0 az elektron (és a pozitron) nyugalmi tömegét, h a Planck-állandót, c a fénysebességet, f1 és f2 pedig a keletkező fotonok frekvenciáját jelöli.

 
 

Az energia- és az impulzusmegmaradás (relativisztikus) képletei szerint:
E1+E2=E1'+E2'ésI1+I2=I1'+I2',
vagyis
m0c2(23+1)=hf2+hf1,m0c3+0=hf2c-hf1c.
Bevezetve az f0=m0c2h jelölést, a fenti összefüggések így is írhatók:
f2+f1=(23+1)f0,f2-f1=13f0.
Innen ‐ az egyenleteket összeadva, illetve kivonva ‐ adódik, hogy
f2=1+32f0ésf1=1+323f0=f23,
a keresett hullámhosszak tehát
λ1=cf1=231+3cf0=231+3hm0c=3,0810-12m,λ2=cf2=21+3hm0c=λ13=1,7710-12m.

 
Megjegyzés.
 
A fenti képletekben megjelenő λC=hm0c kifejezést az elektron Compton-hullámhosszának nevezik. Nagysága 2,4310-12m, tehát kb. 100-szor kisebb, mint egy hidrogénatom mérete, de 1000-szer nagyobb, mint a hidrogén atommagjának, a protonnak az átmérője.
A Compton-hullámhossz jelöli ki a nemrelativisztikus és a relativisztikus kvantumfizika érvényességi területének határvonalát. Állónak tekinthető elektron és pozitron szétsugárzásakor keletkező fotonok hullámhossza éppen λC. Ha egy elektront λC-nél kisebb helyre akarnánk korlátozni (vagyis a helyét ennél pontosabban próbálnánk megmérni), akkor a Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt olyan nagy impulzussal (és emiatt olyan nagy energiával) kellene rendelkeznie, ami már elegendő lenne elektron‐pozitron pár keltéséhez.