Feladat: 338. fizika mérési feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Nagy Gergely 
Füzet: 2014/április, 234 - 235. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Mérési feladat, Mechanikai mérés
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2014/január: 338. fizika mérési feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. A mennyezetről lógó ruhaszárítónk 20 mm átmérőjű fém csövét használtam a kísérlet elvégzéséhez. A törülköző hossza L=(131±1) cm, tömege 357±1 g volt.
A törülközőt a csőre helyezve beállítottam a megcsúszás határhelyzetét, és megmértem (a cső tetejétől) az 1 hosszúságot. Ezután ‐ egy 1 g pontosságú digitális konyhamérlegen ‐ megmértem a vízzel teli palack tömegét, majd valamennyi vizet a kiterített törülközőre locsolva (a lehetőségekhez képest egyenletesen eloszlatva) megismételtem a mérést. A két tömeg különbségéből következtettem a törülköző által felszívott víz tömegére. Később, amikor már sok víz került a törülközőbe, ez az eljárás kevésbé bizonyult használhatónak, mert a törülköző nem szívta fel az összes vizet, ezért inkább a vizes törülköző tömegét mértem meg, és a száraz törülköző tömegével hasonlítottam össze. (A két módszer közti váltás mvíz=313 g és mvíz=420 g között történt, ekkor a két eljárás eredményének különbsége mindössze 10 g volt.) Az 2 hosszúságot az L-21 összefüggésből számoltam ki. A két hosszúság arányának vizsgálása volt a feladatunk.
A víz mennyiségét 0 és 888 gramm között 10 lépésben változtattam. Minden vízmennyiségnél 3 alkalommal mértem a lelógó rész hosszát, ezek átlagát és az átlagtól való eltérés (szórás) abszolút és relatív nagyságát táblázatba foglaltam, majd az átlagolt adatokat grafikusan ábrázoltam.
 
 

A grafikon alapján az 1/2 arány a víztartalom függvényében meredeken (vélhetően exponenciálisan) csökken és egy állandóhoz (kb. 0,1-hez) tart.
 
Megjegyzés. Több versenyző megpróbált a mérési adatokból a törülköző és a törülközőtartó rúd közötti súrlódási együttható nagyságára következtetni, de általában hibás formulák alapján tették azt. A kötélsúrlódás elméleti alapja meglehetősen bonyolult (a kiértékelés egy exponenciális függvénnyel leírható képlet alkalmazását igényelné), emiatt a súrlódási együttható kiszámítása nem is képezte a mérési feladat részét.