A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Vizsgáljuk meg, hogy az törésmutatójú vízben lévő, jól megvilágított tárgy (például a hal feje) a levegőből nézve milyen távolinak látszik, ha csak azok a fénysugarak vesznek részt a képalkotásban, amelyek majdnem merőlegesek az akvárium falára. Az ábrán látható jelölésekkel: továbbá Másrészt igaz, hogy kis szögekre
tehát (1) és (2) összevetéséből ahonnan A hal feje tehát ‐ az akvárium falára merőleges irányból nézve ‐ úgy látszik, mintha a falhoz közelebb, attól mindössze 9 cm távolságra helyezkedne el. Ugyanez érvényes a hal farkára is, ha a vékony hal nagyjából párhuzamos az akvárium falával. Az ábrán jól látszik, hogy a hal a fénytörés miatt (látszólag) közelebb kerül a falhoz, de a mérete nem változik meg.
Megjegyzés. Más lenne a helyzet akkor, ha a hal a falra merőlegesen helyezkedne el; ilyenkor a hosszmérete is lecsökkenne éppen a törésmutatónak megfelelő arányban. Még bonyolultabb a sugármenet, ha a halat nem az akvárium falára merőleges irányból nézzük, illetve ha a hal helyzetét szabad szemmel, a két szemünk ,,térlátását'' kihasználva akarjuk megállapítani. A lencse, amelynek fókusztávolsága a dioptriaszám alapján cm, akkor alkot 5-szörös nagyítású képet, ha a képtávolság és a tárgytávolság aránya 5, azaz . Ezt a lencsék leképezési törvényébe helyettesítve: vagyis adódik. Ezek szerint a lencsét az akvárium falától cm távol kell elhelyeznünk, az ernyőt pedig a faltól 63 cm-nyire, ha a hal ötszörös nagyítású, éles képét kívánjuk előállítani.
|
|