A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Tekintsük a mérés pontossága szempontjából az egyik ,,legrosszabb'' esetet, amikor pl. a tömeget -kal nagyobbnak, a sugarat pedig -kal kisebbnek mérjük, mint a tényleges érték. A térfogat a sugár köbével arányos, a sűrűség a tömeg és a térfogat aránya, így a mért és a ,,valódi'' sűrűség aránya A másik ,,kedvezőtlen'' eset, amikor a tömeget -kal kisebbnek, a sugarat pedig -kal nagyobbnak mérjük, mint a valódi érték. Ilyenkor a mérési adatokból kiszámított érték és a tényleges érték aránya Látható, hogy a mért (és a mérési adatokból számolt) sűrűség a tényleges értéktől kb. 10 százalékra térhet el. (Ha a kerekítés miatt ezt a ,,pontosságot'' 11 százalékosnak vesszük, az is elfogadható érték, hiszen a hibabecslésnél az eltérés nagyságrendjére vagyunk kíváncsiak, nem a hiba ,,pontos'' értékére. Ilyen értelemben a 10 és a 11 százalékos eltérés ugyanakkorának tekintendő. Úgy is mondhatjuk, hogy a kiszámolt hibának is van hibája!) Általánosan érvényes, hogy egy szorzat relatív hibája a tényezők relatív hibájának összege, amennyiben a relatív hibák 1-hez képest kicsiny számok. Ugyanez a hibaterjedési törvény érvényes törteknél is, a számláló és a nevező relatív hibájának összege adja a tört relatív eltérését az ,,igazi'' értéktől. Esetünkben a sűrűség relatív pontossága százalék.
|
|