Feladat: 4539. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Fehér Zsombor ,  Sárvári Péter 
Füzet: 2013/december, 562 - 565. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladatok, Merev test mozgásegyenletei
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2013/április: 4539. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. Ha a hengeres testet az asztal sima felén valamekkora v0 kezdősebességgel meglökjük, a test rácsúszik az érdes felületre, és az alaplapjánál egyre nagyobb súrlódási erő fékezi. Tegyük fel, hogy v0 elég nagy ahhoz, hogy a test teljes egészében átcsússzon a határvonalon és az asztal érdes felén mozogjon. A súrlódási együttható nagyságától függően többféle ,,forgatókönyv'' is elképzelhető, vizsgáljuk ezeket külön-külön.

1. ábra
 


 
I. eset. Tételezzük fel, hogy a test nem billen fel, hanem az alaplapján csúszik (1. ábra). A súrlódási erő ilyen esetben
S=μN,(1)
ahol N az asztal által kifejtett, függőlegesen felfelé ható nyomóerő. A nyomóerő hatásvonala nem megy át a henger középpontján, attól valamekkora d távolságra lesz, de nyilván teljesül, hogy
dr.(2)

A test vízszintes és függőleges irányú mozgásának egyenletei:
S=ma,(3)

mg-N=0,(4)
illetve a forgómozgás hiányának feltétele:
S2r-Nd=0.(5)

Az (1)‐(5) feltételekből a test lassulására a=μg, a súrlódási együtthatóra pedig a μ<12=0,5 megszorítás adódik. Ez a feltétel az a) esetben megadott súrlódási együtthatóra teljesül. Ilyenkor tehát a hengeres test nem borul fel, hanem ,,talpon maradva'' ‐ fokozatosan csökkenő sebességgel ‐ mozog, végül megáll.
 
II. eset. Ha μ>0,5 a súrlódási együttható, akkor a test nem csúszhat forgásmentesen, hanem az alaplapjának legelöl levő P pontja körül valamekkora β szöggyorsulással megbillen. Eközben a tömegközéppont mozgása vízszintes irányban fékeződik, de fel kell lépjen valamekkora függőleges irányú gyorsulás is, különben a P pont nem maradhatna az asztal síkjában.
A megfelelő mozgásegyenletek (a 2. ábra jelöléseit használva):
 
N-mg=ma1,(6)
S=ma2,(7)
a forgómozgás alapegyenlete a tömegközéppontra felírva:
2rS-Nr=1912mr2β,(8)
a csúszás miatt a súrlódási erő és a nyomóerő kapcsolata:
S=μN,(9)


 

2. ábra
 
és végül a P pont függőleges irányú elmozdulásának hiányából adódó kényszerfeltétel:
a1-rβ=0.(10)
A (6)‐(10) egyenletrendszer megoldása:
a1=μ-123124-μg,a2=1924μ3124-μg,S=1924μ3124-μmg,N=19243124-μmg.(11)
Ez az eredmény nyilván csak akkor érvényes, ha
a1>0,vagyis ha12μ31241,3.

Ennek a követelménynek a b) esetben megadott súrlódási együttható tesz eleget. Ilyenkor a hengeres test csúszik és közben felborul, vagy legalábbis elkezd billenni. (Az, hogy ténylegesen eldől-e, nyilván a sebességének nagyságától is függ. Elképzelhető, hogy hamarabb megáll, mint felborul, és az álló helyzetében ismét függőleges lesz a henger tengelye.)
 
III. eset. Mi történik, ha μ>1,3, például a c) esetben megadott súrlódási együtthatónál? A (6)‐(10) egyenletek nyilván nem maradhatnak érvényben, hiszen belőlük az következne, hogy a test tömegközéppontja függőlegesen lefelé gyorsul, ami lehetetlen! Valami másnak kell történnie.
Képzeljük el, hogy a súrlódási együttható a kritikus 3124=1,29 értéknél csak egy nagyon kicsivel kisebb. Ekkor még a II. esetnek megfelelő forgatókönyv szerint történik henger mozgása, vagyis fékeződik és közben megbillen. A (11) képletekből látszik, hogy a kritikus súrlódás közelében a tömegközéppont gyorsulásának mind a vízszintes, mind pedig a függőleges komponense nagyon nagy, tehát a test P pontja szinte hirtelen megáll, miközben a tömegközéppont függőleges irányú sebességre tesz szert, és a szögsebessége is szinte azonnal megváltozik. Mindez azért lehetséges, mert ebben a határesetben az N nyomóerő és az S súrlódási erő is nagyon naggyá válik, az mg nehézségi erőt sokszorosan meghaladhatja. Az egész folyamat (a sebességek és szögsebességek hirtelen változása) ütközés jellegű: a test úgy borul fel, hogy az asztallal érintkező legalsó pontja nem csúszik, hanem ‐ mintha egy ütközőnek ment volna neki ‐ megszorul, hirtelen megáll.
Az események nyilván ugyanígy mennek végbe akkor is, ha a súrlódási együttható a kritikus értéknél nagyobb, pl. ha μ=1,4. Az a kérdés, hogy a megbillenő test ténylegesen felborul-e, vagy esetleg visszadöccen függőleges tengelyű helyzetébe, a meglökött test kezdősebességének ismerete nélkül nem dönthető el.