A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A kerékpárra többféle erő is hat, de ezeknek csak a mozgás irányába eső komponensét kell figyelembe vegyük. A nehézségi erőnél ez a komponens (ahol a lejtő hajlásszöge, az előjel pedig a haladás irányától függ). A közegellenállási erő a sebesség négyzetével arányosnak vehető, mert a kerékpáros körül (egységnyi hosszúságú úton) megkavart levegő mozgási energiájával arányos.
Megjegyzés. A sebesség első hatványával arányos közegellenállási erő csak nagyon kicsi sebességeknél és nagyon kis méretű testeknél lépne fel, de azoknál is csak akkor, ha a mozgó test alakja időben állandó. A kerékpárosra egyik feltétel sem teljesül, tehát a -vel arányos ,,viszkózus'' fékezőerő feltételezése nem reális. A kerékpáros lába által a pedálokra kifejtett erő forgatónyomatékot eredményez, ami ‐ az áttételeken keresztül ‐ a gumiabroncs által a talajra kifejtett, azt hátrafelé toló erővé számolható át. Ennek az erőnek az ellenereje a talaj által a kerékre kifejtett súrlódási erő. Jelöljük a felfelé, lefelé és vízszintesen haladó kerékpáros csúcssebességét rendre -gyel, -vel és -mal. A kerékpár mindhárom esetben egyenletesen halad, gyorsulása tehát nulla. A lejtőn felfelé haladó kerékpárosra felírható mozgásegyenlet: ahol a kerékpáros lábának ,,erőkifejtésével'' arányos, a kerékpárt menetirányban előrefelé toló súrlódási erő, pedig a közegellenállási erő képletében szereplő állandók szorzata. Hasonló egyenleteket írhatunk fel a lejtőn lefelé mozgó, illetve a vízszintes úton haladó kerékpárra is: A feladat szövege szerint a kerékpáros mindhárom esetben ugyanakkora ,,erőbedobással'' teker. Értelmezzük ezt az állítást úgy, hogy a kerékpáros által kifejtett erő mindhárom esetben ugyanakkora, azaz (Nem nyilvánvaló ez az értelmezés, hiszen a sebességváltós kerékpároknál a szükséges ,,pedálerő'' megfelelő áttételekkel jelentősen csökkenthető, vagy akár növelhető is.) Adjuk össze (1) és (2) egyenletet: s vessük össze az eredményt (3)-mal és (4)-gyel: ahonnan | |
Megjegyzés. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha feltételezzük, hogy az eddig felsorolt erőhatásokon kívül még a gördülő ellenállás és a kerékpár csapágyainak és fogaskerekeinek súrlódása is számottevő. Ilyenkor az (1) mozgásegyenlet így módosul: | | és hasonlóan a másik két egyenlet. ( a csapágysúrlódásra, pedig a gördülő ellenállásra jellemző állandó.) A mozgásegyenletekből most | | (5) | adódik. Tekintettel arra, hogy a kerékpározásra alkalmas utak meredeksége nem túl nagy (azaz ), továbbá a gördülő ellenállás együtthatója általában igen kicsi, (5) jobb oldalának utolsó tagja elhanyagolható, s ebben a közelítésben az eredmény valóban megegyezik a fentebb számítottal.
II. megoldás. Ha a feladat (laza megfogalmazású) szövegében szereplő ,,teljes erőbedobás'' kifejezést a kerékpáros maximális teljesítményeként értelmezzük, akkor ‐ az I. megoldás jelöléseit követve ‐ (4) helyett a teljesítmények egyenlőségét írhatjuk fel: Innen (1) és (2) felhasználásával | | azaz adódik. Másrészt , valamint (1) és (3) miatt fennáll vagyis | | A keresett sebesség tehát | |
Megjegyzések. 1. Figyelemre méltó, hogy a kerékpáros, mint a mozgó rendszer része, csak ún. belső erőt tud kifejteni, ami ‐ a (külső) súrlódási erő nélkül ‐ nem tudná mozgásban tartani a járművet. Ugyanakkor a súrlódási erő nem végez munkát, hiszen a csúszásmentesen gördülő kerék legalsó pontja a talajhoz képest nem mozdul el; a munkavégzés a belső erők támadáspontjánál, a pedáloknál történik. 2. A sík terepen elérhető sebesség nyilván és közötti érték, azok ‐ valamilyen értelemben vett ‐ középértéke kell legyen. Az I. megoldásnak megfelelő értelmezés esetén ez a középérték () a négyzetes közép, míg a II. megoldásban szereplő eredmény , ahol a számtani, pedig a mértani közepet jelöli.
|
|