A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Az ábráról leolvasható, hogy a gáz az és a folyamatokban vesz fel hőt, a másik két folyamatban hőleadás történik. A felvett hő a grafikon szerint összesen .
A gáz csak a folyamatban végez munkát a környezetén, a folyamatban a környezet végez munkát a gázon. Így a körfolyamat során nyert hasznos munka a grafikon adatai alapján: . A körfolyamatot végző gép termodinamikai hatásfoka: | |
Az folyamatban a gáz hőt vesz fel, de munkát nem végez. Ez tehát egy izochor folyamat, amelyben a hőmérséklet növekszik. A folyamatban a gáz hőt vesz fel és munkát is végez, miközben a végzett munka és a felvett hő aránya a folyamat során állandó. Az ábráról leolvasható, hogy ez az állandó Határozzuk meg a gáz (állandó) fajhőjét erre a folyamatra! A hőtan I. főtételét alkalmazva: ahonnan
(Kihasználtuk, hogy kétatomos ideális gázra és .) Ezek szerint a részfolyamat egy izobár kitágulás. A folyamatban a gáz hőt ad le, de munkát nem végez; a folyamat tehát a hőmérséklet csökkenésével járó izochor állapotváltozás. A folyamatban a gáz hőt ad le, és a környezet munkát végez a gázon. A munkavégzés és a hő aránya itt is 2/7, a folyamat tehát izobár összenyomódás. Az eddigiek alapján a körfolyamatot a diagramon egy téglalappal ábrázolhatjuk (1. ábra). Feladatunk még az ábrán jelölt és arányszámok meghatározása. Írjuk fel az izochor folyamatok során történő hőátadás mértékét az 1. ábrán szereplő adatokkal és az ismert -vel kifejezve!
 1. ábra Az folyamatban a folyamatban pedig
A fenti két egyenletből Írjuk fel most az izobár folyamatokra is a környezettel történő energiacsere mértékét! A folyamatra a folyamatra pedig Ezen összefüggések arányából:
 2. ábra A körfolyamat tehát (méretarányosan) a 2. ábrán látható téglalappal ábrázolható a ‐ diagramon.
|
|