A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A korong talajra helyezésekor a talajjal érintkező pont sebessége nagyobb, mint a tömegközéppont sebessége, ezért a korong kipörög (,,köszörül''). A súrlódási erő miatt a korong középpontja egyre nagyobb sebességgel mozog, a forgás szögsebessége pedig egyre csökken. Egy bizonyos úthossz megtétele után a korong tisztán gördül, ettől kezdve a tapadási erő nem végez munkát. Jelöljük a korong tömegközéppontjának gyorsulását -val, pillanatnyi sebességét -vel, a korong szöggyorsulását -val, pillanatnyi szögsebességét -val, tehetetlenségi nyomatékát -val, a súrlódási erőt -fel, végül pedig -vel az indítás és a tisztán gördülés között eltelt időt (1. ábra). Felírhatóak a következő egyenletek: A tiszta gördülés feltétele: Ha -szel jelöljük azt az utat, amennyit a korong középpontja elmozdul a köszörülés befejeződéséig, akkor
1. ábra Az (1) és (2) egyenletekből
A (3) egyenletetből ‐ az egyenletesen változó mozgás sebességének és szögsebességének időfüggését felírva ‐ kapjuk, hogy , ahonnan (az SI-mértékegységek kiírását ,,lespórolva'') | | Ennyi idő alatt az egyenletesen gyorsuló korong középpontja
utat tesz meg. A súrlódási erő csak ezen a 2 méteres úton végez munkát a korongon, a további 3 méteren nem. A tiszta gördülés során a korong tömegközéppontjának sebessége mindvégig 4 m/s, szögsebessége pedig 40 s marad. A korong tömegközépponti sebességének és az kerületi sebességének időbeli alakulását szemlélteti a 2. ábra.
2. ábra A korongra ható súrlódási erő munkája két részből áll: ahol a korong szögelfordulása idő alatt. (A képletben szereplő előjelek azt fejezik ki, hogy a tömegközéppont sebessége a súrlódási erővel megegyező irányú, a forgásból származó kerületi sebesség pedig azzal ellentétes irányú.) A szögelfordulás
| | a munka tehát:
| |
Ez a munka a 2. ábrán leolvasható elmozdulásokból közvetlenül is megkapható. A korong középpontjának elmozdulása a tiszta gördülés kezdetéig a függvény grafikonján a görbe alatti terület. Esetünkben ez az háromszög területe: 2 (méter). Ugyanakkor a kerületi pontok forgás miatti elmozdulása az grafikon görbe alatti területe, ami esetünkben az trapéz területe, 6 (méter). A két terület különbsége (az ábrán szürkén jelölt háromszög 6 egységnyi területének -szerese) a korong súrlódó pontjainak a talajhoz viszonyított (relatív) elmozdulása. Ennek az elmozdulásnak és az N erőnek a szorzata adja meg a súrlódási erő munkavégzését. Ugyanezt az eredményt a munkatételből is megkaphatjuk. A végzett munka a korong összes mozgási energiájának megváltozásával egyenlő:
|