A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Az 1. ábra a pontban levő fényforrás képének kialakulását mutatja két nevezetes sugármenet segítségével. (A jobb áttekinthetőség kedvéért az ábrát az optikai tengelyre merőleges irányban megnyújtottuk, ez azonban a szerkesztéseket nem rontja el.)
A lencsetörvény szerint azaz A és háromszögek hasonlósága miatt a szakasz hossza , és így ‐ Pitagorasz tétele szerint ‐ a képpont távolsága -tól: ami (1) felhasználásával így is írható: Az optikai tengellyel párhuzamos egyenes mentén mozgó tárgy képe az egyenesen fog mozogni. Ha a tárgy a mozgása során egy rövid idő alatt -ből -be kerül, a képe ugyanezen időtartam alatt -ból -be érkezik. Ha a fényforrás sebessége és a képének sebessége megegyezik, akkor elmozdulásoknak is meg kell egyeznie. Eszerint a (2) egyenlőségnek úgy is teljesülnie kell, ha helyébe -et, helyébe pedig -et írunk, amennyiben és . Fennáll tehát: Algebrai átalakítások után (2) és (3) így írható: | | (3') |
Képezzük a és egyenletek különbségét: egyszerűsítsünk -szel, majd hanyagoljuk el mellett a hozzá képest nagyon kicsiny -et! Azt kapjuk, hogy ami (2) felhasználásával így írható:
A negatív előjel (4)-ben tárgytávolságot eredményezne, ez egy valódi fényforrásnál nem lehetséges.
Megjegyzés. A negatív tárgytávolság egy másik leképező eszköz által létrehozott virtuális tárgyként értelmezhető, de jelen esetben még ez sem lenne elfogadható, mert olyan közel lenne a lencséhez, hogy a fénysugarak az optikai tengellyel túlságosan nagy szöget zárnának be, emiatt a lencsetörvény egyszerű alakja alkalmazhatatlanná válna. A feladat feltételének tehát csak a tárgytávolság felel meg, ebben a helyzetben mozog a tárgy és a kép ugyanakkora sebességgel.
Ez az eredmény a (2) összefüggéssel megadott függvény grafikus ábrázolásával (2. ábra) és a meredekségű érintő megkeresésével, vagy differenciálszámítással, a
egyenlet megoldásával is megkapható.
|