A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Számítsuk ki, milyen messzire jut el az a vízsugár, amelyik adott magasra helyzett locsolófejből indul ki, a vízszineshez képest szögben, kezdősebességgel. (Az egyik esetben , a másik alkalommal .) A ferde hajítást végző, pontszerűnek tekinthető vízcseppek talajra érésének idejét a függőleges mozgásegyenletből számolhatjuk ki: , amely másodfokú egyenletnek pozitív gyöke: Ennyi idő alatt a vízcseppek vízszintes irányban utat tesznek meg, tehát egy | | (1) | sugarú körvonal mentén érnek földet. Ez a körsugár a függőlegesen induló vízcseppek megadott emelkedési magasságával kifejezve így is írható: | |
A megöntözött terület nagyságát az függvény maximuma határozza meg. Ha , akkor az öntözött terület: és a keresett területarány: Az függvény szélsőértékét az (1)-ben szereplő szögletes zárójeles kifejezés maximuma határozza meg. Ennek megkeresésére többféle módszert alkalmazhatunk. Ábrázolhatjuk (adott mellett) -t, és a grafikonról leolvashatjuk a szélsőérték helyét és nagyságát. Differenciálszámítással, az egyenlet megoldásával. Egy elemi (lényegében geometriai) módszerrel, melyről a KöMaL 2004. évi decemberi számának 559. oldalán megjelent cikkben olvashatunk. A Cauchy‐Bunyakovszkij‐Schwarz-egyenlőtlenség alkalmazásával. Eszerint és az egyenlőség akkor áll fenn, ha Jelen esetben ez így alkalmazható:
Ennek megfelelően és , tehát a területek aránya: A magasságra emelt szórófejjel tehát éppen kétszer nagyobb területet öntözhetünk, mint a főldre helyezettel.
Megjegyzés. Jóllehet a feladat nem kérdezte a legmesszebbre spriccelő vízsugár indulási szögét, a fentiek alapján ezt is kiszámíthatjuk. Az egyenlőtlenség éles határesetében ez esetben a közismert -ot adja, esetben pedig . (Néhány versenyző ‐ tévesen ‐ úgy vélte, hogy a megemelt locsolófejből a vízszintesen kirepülő vízcseppek jutnak legtávolabb.)
|
|