Feladat: 4374. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2012/február, 118 - 120. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Folyadékok és gázok áramlása, Hajítások
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2011/október: 4374. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. Számítsuk ki, milyen messzire jut el az a vízsugár, amelyik adott H magasra helyzett locsolófejből indul ki, a vízszineshez képest α szögben, v0 kezdősebességgel. (Az egyik esetben H=0, a másik alkalommal H=h.)
A ferde hajítást végző, pontszerűnek tekinthető vízcseppek talajra érésének idejét a függőleges mozgásegyenletből számolhatjuk ki: g2t2-v0sinαt=H, amely másodfokú egyenletnek pozitív gyöke:
t=v0sinα+v02sin2α+2gHg.
Ennyi idő alatt a vízcseppek vízszintes irányban v0cosαt utat tesznek meg, tehát egy
r(α)=v02g[cosα(sinα+sin2α+2gHv02)](1)
sugarú körvonal mentén érnek földet. Ez a körsugár a függőlegesen
 
induló vízcseppek megadott h=v022g emelkedési magasságával kifejezve így is írható:
r(α)=2h[cosα(sinα+sin2α+Hh)].

A megöntözött terület nagyságát az r(α) függvény maximuma határozza meg. Ha r(α)R(H), akkor az öntözött terület:
T(H)=R2(H)π,
és a keresett területarány:
T(h)T(0)=R2(h)R2(0).

Az r(α) függvény szélsőértékét az (1)-ben szereplő szögletes zárójeles
f(α)=cosα(sinα+sin2α+Hh)
kifejezés maximuma határozza meg. Ennek megkeresésére többféle módszert alkalmazhatunk.
a) Ábrázolhatjuk (adott H mellett) f(α)-t, és a grafikonról leolvashatjuk a szélsőérték helyét és nagyságát.
b) Differenciálszámítással, az f'(α)=0 egyenlet megoldásával.
c) Egy elemi (lényegében geometriai) módszerrel, melyről a KöMaL 2004. évi decemberi számának 559. oldalán megjelent cikkben olvashatunk.
d) A Cauchy‐Bunyakovszkij‐Schwarz-egyenlőtlenség alkalmazásával.
 
Eszerint (a1b1+a2b2)2(a12+a22)(b12+b22) és az egyenlőség akkor áll fenn, ha
a1b1=a2b2.
Jelen esetben ez így alkalmazható:
f(α)=sinαcosα+cosαsin2α+Hhsin2α+cos2αcos2α+sin2α+Hh=1+Hh.
Ennek megfelelően R(h)=2h2 és R(0)=2h, tehát a területek aránya:
T(h)T(0)=R2(H)R2(0)=2.

A h magasságra emelt szórófejjel tehát éppen kétszer nagyobb területet öntözhetünk, mint a főldre helyezettel.
 
Megjegyzés. Jóllehet a feladat nem kérdezte a legmesszebbre spriccelő vízsugár α0 indulási szögét, a fentiek alapján ezt is kiszámíthatjuk. Az egyenlőtlenség éles határesetében
tgα0=hh+H,
 
ez H=0 esetben a közismert α0=45-ot adja, H=h esetben pedig α0=arctg1235. (Néhány versenyző ‐ tévesen ‐ úgy vélte, hogy a megemelt locsolófejből a vízszintesen kirepülő vízcseppek jutnak legtávolabb.)