Feladat: 4333. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Béres Bertold ,  Damokos József ,  Jenei Márk ,  Kovács Áron ,  Pataki Bálint Ármin ,  Pázmán Koppány 
Füzet: 2011/szeptember, 371 - 372. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Reális gázok állapotegyenlete (van der Waals-egyenlet)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2011/március: 4333. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Tegyük fel, hogy valamelyik adiabatának és izotermának van két közös metszéspontja; legyenek az ezekhez tartozó térfogatok V1 és V2 (V2>V1)! Ha V1-ről izotermikusan tágul a gáz V2 térfogatra, akkor ‐ mondjuk ‐ Q hőt vesz fel. Ezután nyomjuk össze a gázt adiabatikusan V1 térfogatra. Ez a két, egymás után végrehajtott folyamat együtt egy körfolyamatot alkotna, amelyben a gáz által felvett Q hő és a gáz által végzett munkák előjeles összege (az I. főtétel alapján) egyenlő lenne.
Ha ez valóban bekövetkezhetne, akkor a gáz a felvett Q hőt teljes egészében munkává alakítaná át, ami a termodinamika II. főtétele szerint körfolyamatokban lehetetlen! Nyilván a kiindulási feltevés volt hibás, az adiabatának és az izotermának nem lehet több közös pontja.
II. megoldás. Felhasználva a reális gázok állapotjelzőinek (Van der Waals által adott) korrekcióit:

V=Vid.-b,illetvep=pid.+aV2,
az izotermák egyenlete
(p+aV2)(V-b)=RT=állandó,
az adiabaták egyenlete pedig
(p+aV2)(V-b)κ=állandó.

A közös pontokan mindkét összefüggésnek teljesülnie kell, ami csak úgy lehet, ha (V-b)κ-1=állandó, vagyis V=állandó, tehát csak egy közös V lehet.
III. megoldás. Összenyomásra, vagyis térfogatának csökkentésére minden reális anyag úgy reagál, hogy nő a nyomása. Adiabatikus esetben még jobban, mint izotermikusan (ez is a hőtan II. főtételének következménye). Ezért a reális gázok adiabatái a (p;V) diagramon meredekebbek, mint az izotermák. Ha egy adiabatának és egy izotermának két közös pontja volna, akkor az egyik pontban az adiabatának, a másikban pedig az izotermának kellene meredekebbnek lennie. Ez utóbbi nem lehetséges, tehát a két görbének csak 1 közös pont lehet.
 
(A feladat megoldását kiegészíti még a probléma kitűzőjének cikke, valamint az idei Kunfalvi-verseny 2. elméleti feladata Lapunk 372., illetve 366. oldalán.)