A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Tegyük fel, hogy valamelyik adiabatának és izotermának van két közös metszéspontja; legyenek az ezekhez tartozó térfogatok és ()! Ha -ről izotermikusan tágul a gáz térfogatra, akkor ‐ mondjuk ‐ hőt vesz fel. Ezután nyomjuk össze a gázt adiabatikusan térfogatra. Ez a két, egymás után végrehajtott folyamat együtt egy körfolyamatot alkotna, amelyben a gáz által felvett hő és a gáz által végzett munkák előjeles összege (az I. főtétel alapján) egyenlő lenne. Ha ez valóban bekövetkezhetne, akkor a gáz a felvett hőt teljes egészében munkává alakítaná át, ami a termodinamika II. főtétele szerint körfolyamatokban lehetetlen! Nyilván a kiindulási feltevés volt hibás, az adiabatának és az izotermának nem lehet több közös pontja. II. megoldás. Felhasználva a reális gázok állapotjelzőinek (Van der Waals által adott) korrekcióit: | | az izotermák egyenlete az adiabaták egyenlete pedig A közös pontokan mindkét összefüggésnek teljesülnie kell, ami csak úgy lehet, ha , vagyis , tehát csak egy közös lehet. III. megoldás. Összenyomásra, vagyis térfogatának csökkentésére minden reális anyag úgy reagál, hogy nő a nyomása. Adiabatikus esetben még jobban, mint izotermikusan (ez is a hőtan II. főtételének következménye). Ezért a reális gázok adiabatái a diagramon meredekebbek, mint az izotermák. Ha egy adiabatának és egy izotermának két közös pontja volna, akkor az egyik pontban az adiabatának, a másikban pedig az izotermának kellene meredekebbnek lennie. Ez utóbbi nem lehetséges, tehát a két görbének csak 1 közös pont lehet.
(A feladat megoldását kiegészíti még a probléma kitűzőjének cikke, valamint az idei Kunfalvi-verseny 2. elméleti feladata Lapunk 372., illetve 366. oldalán.) |