A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Válasszuk az egyes ellenállásokon átfolyó áramokat és a hurkok körüljárási irányát (önkényesen) az ábrán látható módon, és alkalmazzuk Kirchhoff törvényeit: Az I. hurokra a II. hurokra és végül a csomóponti törvény:
Helyettesítsük be (1), (2) és (3)-ba az ismert adatokat, majd oldjuk meg az egyenletrendszert! A megoldás (az SI mértékegységeket elhagyva):
Most már könnyen válaszolhatunk a feltett kérdésekre. Az ágban folyó áram akkor nulla, ha . Az ágban folyó áram annál nagyobb, minél kisebb az ellenállás, maximális értéke tehát -hoz, a rövidzárhoz tartozik. Mivel ez a feszültség annál nagyobb, minél kisebb az utolsó nevezőben szereplő kifejezés. Ezek szerint az és pontok közötti potenciálkülönbség határesetben, vagyis szakadáskor lesz a legnagyobb. Az ellenállásra jutó teljesítmény: | | Ez a kifejezés a maximumát akkor éri el, amikor a lehető legkisebb, vagyis amikor . (Ez differenciálszámítással, vagy a számtani- és mértani közepekre vonatkozó egyenlőtlenségből kapható meg.) A (4) összefüggés szerint (a számunkra érdekes tartományban) az ellenállás monoton csökkenő függvénye, legnagyobb értékét tehát esetén, vagyis rövidzárkor veszi fel. Ugyanez érvényes -ra is, a maximuma -nál van. Megjegyzés. A (6) összefüggésből leolvashatjuk, hogy tetszőleges ellenálláson átfolyó áram nagysága éppen ugyanakkora, mintha az ellenállást egy V üresjárati feszültségű és belső ellenállású feszültségforrásra kapcsoltuk volna. Ez egy általánosan érvényes ,,helyettesítési tétel'', a Thévenin-tétel speciális esete. (G. P.)
|