A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A nulla kitérésű ponthoz legközelebb levő maximális kitérésű pont negyed hullámhossznyira található. Ha ez a távolság 1 méter, akkor a hullámhossz m, a frekvencia pedig a terjedési sebességgel fejezhető ki: Az egymástól m távolságra levő pontok rezgésének fáziseltérése , ennek az állításnak a megfordítása azonban nem igaz! Ha az ponthoz képest -nek a fázisa -kal késik (vagy siet), akkor ugyanekkora a fáziskülönbség az -tól egy hullámhossznyira levő pont és között is (hiszen és azonos fázisú!). Ezek szerint a -os fáziskülönbségű (legközelebbi) pontok nem , hanem csak m távolságra vannak egymástól.
Megjegyzés. Hasonló furcsa helyzettel találkozunk egy óra számlapjánál is, ha azt kérdezzük, hogy milyen messze van egymástól a nagymutató végpontjának adott pillanatbeli helye a 45 perccel későbbi (vagy korábbi) helyétől. Ez a távolság ‐ az óra számlapjának kerülete mentén mérve ‐ nem 3/4, hanem csupán 1/4 kerületnyi. Egy másik hasonlat: ha az Egyenlítő mentén 30 000 km-t teszünk meg, akkor a kiindulási helyünktől nem 30 000, hanem csupán 10 000 km távolra kerülünk. Az azonos fázisú állapotok 1 m/s sebességgel terjednek az egyenes mentén. A zérus kezdőfázissal induló hullámok tehát 5 s alatt érnek el az 5 méterre levő pontig, annak fázisa akkor lesz zérus. Ahhoz, hogy ez a rezgő pont -os fázisú állapotba kerüljön, a periódusidő felének, tehát további 2 s-nak, összesen tehát 7 s-nak kell eltelnie.
|
|