A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A m magasból leejtett labda az első felpattanás után m magasságra emelkedik, innen | | idő alatt esik vissza a lift padlójára. Ugyanennyi ideig tart az első felpattanástól magasságig történő emelkedési szakasz is, az első és a második felpattanás között tehát összesen s idő telik el. A második kísérletben a felfelé gyorsuló lifthez képest a labda gyorsulással mozog, a liftben tartózkodó ,,megfigyelő'' számára tehát olyan a mozgása, mintha a nehézségi gyorsulás értéke a szokásos helyett lenne. A labda felpattanásainak magasságára ez a -változás nincs hatással, mert a magasságok aránya csak az ütközés rugalmatlanságára jellemző ,,ütközési számtól'' függ. A felpattanások között eltelő idő viszont megváltozik, arányban lecsökken.
Megjegyzés. A gyorsuló liftben elvben elvégezhető kísérletek (gondolatkísérletek) elemzése, azok látszólagos gravitációs hatásokkal történő értelmezése jelentősen segítette Einsteint az általános relativitáselmélet kidolgozásában. Egy elképzelt liftkísérlet vezette ahhoz a sejtéshez, hogy a fénysugarak erős gravitációs térben elgörbülnek, továbbá az atomok által kibocsátott fény periódusideje (a ,,pattogások'' között eltelő idő) lerövidül.
|