Feladat: 4279. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Szilágyi András 
Füzet: 2011/február, 112. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Egyenletesen gyorsuló rendszerek
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2010/október: 4279. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. A h0=2 m magasból leejtett labda az első felpattanás után h1=1,62 m magasságra emelkedik, innen

t1=2h1g=22m9,81ms2=0,57s
idő alatt esik vissza a lift padlójára. Ugyanennyi ideig tart az első felpattanástól h1 magasságig történő emelkedési szakasz is, az első és a második felpattanás között tehát összesen 2t1=1,14 s idő telik el.
A második kísérletben a felfelé gyorsuló lifthez képest a labda
g'=g+alift=10,8ms2
gyorsulással mozog, a liftben tartózkodó ,,megfigyelő'' számára tehát olyan a mozgása, mintha a nehézségi gyorsulás értéke a szokásos g helyett g' lenne. A labda felpattanásainak magasságára ez a g-változás nincs hatással, mert a magasságok aránya csak az ütközés rugalmatlanságára jellemző ,,ütközési számtól'' függ. A felpattanások között eltelő idő viszont megváltozik, gg'0,95 arányban lecsökken.
 
Megjegyzés. A gyorsuló liftben elvben elvégezhető kísérletek (gondolatkísérletek) elemzése, azok látszólagos gravitációs hatásokkal történő értelmezése jelentősen segítette Einsteint az általános relativitáselmélet kidolgozásában. Egy elképzelt liftkísérlet vezette ahhoz a sejtéshez, hogy a fénysugarak erős gravitációs térben elgörbülnek, továbbá az atomok által kibocsátott fény periódusideje (a ,,pattogások'' között eltelő idő) lerövidül.