A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A pontban levő meteorit és a bolygó középpontjának távolsága éppen kétszerese az üreg középpontja és az pont távolságnak, az 1. ábrán látható háromszög (a megadott adatok esetén) derékszögű, és az egyik szöge .
1. ábra Ha a képzeletbeli bolygó üregét is sűrűségű anyag töltené ki, a bolygó tömege lenne. Egy ekkora tömegű bolygó a tőle távolságra levő tömegű meteoritra | | nagyságú, PO1→ irányú gravitációs vonzóerőt fejtene ki. Ez az F1 erő az üreges bolygó által kifejtett F erő és az üreget kitöltő anyagmennyiség által létrehozott F2 erő vektori összege (2. ábra): vagyis a keresett gyorsulás (a meteorit 1 kg-nyi anyagára ható gravitációs erő):
2. ábra Megjegyzés. A fenti egyenlet úgy is értelmezhető, hogy az üreges bolygó gravitációs tere a tömör bolygó gravitációs vonzóerejének és az üreg (anyaghiány) -F2 (taszító!) gravitációs erejének vektori összege. Az üreg kitöltéséhez szükséges anyag tömege: ez a középpontjától b=d2-a2=5,2⋅106m távolságra levő P pontban található m tömegű meteoritra nagyságú, PO2→ irányú gravitációs vonzóerőt fejtene ki (2. ábra). F1 és F2 különbségének nagysága a koszinusz-tétel segítségével számítható: | F=F12+F12-2F1F1cos30∘=4,80Nkg⋅m. | A keresett gyorsulás nagysága tehát iránya pedig ‐ mint az a (nem méretarányos!) 2. ábrán is látható ‐ nem a bolygó geometriai középpontjába mutat, attól kicsit eltér az üreggel ellentétes oldal felé.
|