A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Legyen a létra hossza , a talajjal bezárt szöge pedig . Vizsgáljuk meg, melyik az a ,,kritikus'' szög, aminél kisebb esetén a létra már nem maradhatna egyensúlyban.
A sima fal által kifejtett erő merőleges a falra, és a nagysága (egyensúly esetén) megegyezik a talajnál fellépő súrlódási erővel; a talaj által függőlegesen felfelé kifejtett nyomóerő pedig az ember és a létra súlyának összegével egyenlő: A súrlódási erő legnagyobb értékét a nyomóerő és a tapadó súrlódási együttható határozza meg: Egyensúlyban a létrára ható erők eredő forgatónyomatéka is nulla. Feltételezzük, hogy a létra homogén tömegeloszlású, és emiatt a közepén található a tömegközéppontja. Az ember ‐ a létra elcsúszásának szempontjából ‐ akkor van legveszélyesebb helyzetben, amikor fent van a létra tetején. Ebben a helyzetben a forgatónyomatékok egyensúlyának feltétele (amely bármely pontra, így pl. a létra legalsó pontjára vonatkoztatva is fennáll): ahonnan felhasználásával | | vagyis adódik. Ezek szerint egy tömegű ember akkor tud biztonságban felmenni a súlyú létra tetejére, ha a létra legalább szöget zár be a vízszintes talajjal.
Megjegyzés. Ha a létra súlypontja a létra tetejére esne, akkor a kritikus szög , ha pedig a legaljára, akkor nagyságú lenne. Bármilyen tömegeloszlású létránál ezen hajlásszög-értékek közé esik.
|