A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen az a távolság, amit a traktor az 1100 méteres oldallal párhuzamos irányban megtesz a szántón, mialatt a két terület határvonalának pontjához ér (1. ábra). Az pontból akkor jut a legrövidebb idő alatt -be, ha a legrövidebb úton, vagyis egyenesen halad, hiszen a sebessége itt állandó. Hasonlóan és között is az egyenes út biztosítja a legrövidebb időt.
1. ábra A megtett utak (minden távolságot m egységben mérve): | | a teljes út megtételéhez szükséges idő pedig ami a sebességek arányának ismert értékét felhasználva alakba is írható. Ez az idő akkor minimális, ha a számlálója, vagyis | | minimális. A minimumot numerikusan (a függvény elegendően sűrű, pontonkénti kiszámításával), vagy számítógépes grafikus ábrázolással, esetleg szerinti deriválással kaphatjuk meg. (A derivált eltűnésének feltétele negyedfokú egyenletre vezet, ennek megoldása is numerikus eljárást igényel.)
Megjegyzés. A feladat felfogható optikai problémaként is. A Fermat-elv szerint a fény ‐ geometriai optikai leírásban ‐ olyan útvonalon halad, amely az adott kezdő- és végpont között a legrövidebb terjedési időnek felel meg. A feladatban megadott sebességarány az optikai problémában a két közeg relatív törésmutatóját határozza meg. A fénysugár útja ‐ és ebből az eredeti probléma megoldása ‐ az ismert törési törvényből kapható meg, méghozzá a deriválás elkerülésével.
II. megoldás. Nyilvánvaló, hogy a szántón is és a réten is egyenes vonalon érdemes haladni. A keresett útvonal emiatt egy töröttvonal, amely a szántó és a rét határvonalán törik meg. Ezt a töréspontot keressük meg. Gondolatban rögzítsünk egy erős rudat a szántó és a rét határán. Helyezzünk a rúdra egy súrlódásmentesen csúszó gyűrűt, és kössünk két kötelet is a gyűrűhöz. A kötelek másik végére erősítsünk egy és egy tömegű testet. Az és pontoknál ássunk egy-egy (elegendően mély) gödröt. A nehezebb testet engedjük (egy ideális állócsiga segítségével) az pontnál levő gödörbe, a könnyebbet pedig a pontnál levő gödörbe. Megmutatjuk, hogy a rendszer egyensúlyi helyzetében a kötél vonala megegyezik a traktor számára optimális (legrövidebb idejű) útvonallal. A rendszer akkor van statikus egyensúlyban, ha a helyzeti energiája a lehető legkisebb. Itt a két test gravitációs potenciális energiája a rendszer helyzeti energiája, ezt kell minimalizálni. Ha a kötelek hossza , a szántó felett húzódó kötélszakasz hossza , a rét fölöttié pedig , a helyzeti energia: | | Ez akkor minimális, ha is az. Ez pedig akkor, ha -szorosa: | | is minimális. Könnyen látható, hogy a fenti kifejezés éppen a traktor mozgásának ideje. Ha tehát a kötél a traktor számára optimális útvonalon helyezkedik el, a rendszer potenciális energiája minimális, vagyis a rendszer nyugalomban marad. Egyensúlyi állapotban a gyűrűre nem hat rúd irányú erő, ettől ugyanis elmozdulna. A kötelekben ébredő erő és . Ezeknek rúd irányú komponensei kiegyenlítik egymást, nagyságuk egyenlő kell legyen. Legyen az pontból induló kötélnek a rúdra állított merőlegessel bezárt szöge , a -ből indulóé pedig (2. ábra). Az egyes kötelek által kifejtett rúd irányú erő: és . Egyensúly esetén ezek egyenlők, amiből
2. ábra Ilyen tulajdonságú pont csak egy van (hiszen a gyűrűt valamelyik irányban mozgatva az egyik kötélerő rúd irányú komponense monoton csökken, a másiké pedig monoton nő). Találgatással, vagy módszeres kereséssel megkapható, hogy amikor a gyűrű a rúd -hoz közelebbi végétől 300 méterre helyezkedik el, | | ebben a helyzetben tehát valóban teljesül az egyensúlyi feltétel. Az optimális útvonal ezek szerint a következő: a traktor egyenesen kell haladjon az pontból a szántó és a rét határvonalára, annak -hoz közelebbi végétől 300 méterre levő pontjába. Innen menjen egyenesen a pontba. Ez a leggyorsabban megtehető út.
|