A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Olyan radioaktív izotópok, melyek felezési ideje sokkal (nagyságrendekkel) kisebb, mint a Föld életkora, többféle módon létrejöhetnek. Vannak olyan radioaktív izotópok, melyek felezési ideje összemérhető a Föld életkorával (és megtalálhatók a Földön); ilyen pl. az U és a Th. Ezen elemek radioaktív bomlási sorában több, az ,,anyaelemnél'' sokkal kisebb felezési idejű ,,leányelem'' található (például a Rn, Ra, Pb, Pb, Bi). A 238-as urán, illetve a 232-es tórium hosszú élettartama miatt a folyamatosan keletkező leányelemek ‐ jóllehet gyorsan elbomlanak ‐ még ma is jelen lehetnek a Földön. A másik ok, ami miatt gyorsan bomló elemek nem tűnnek el a Földről, a kozmikus sugárzás. Ebből adódóan két radioaktív elemet kell megemlítenünk: a tríciumot és a radiokarbont. A trícium (H) felezési ideje csupán 12 év, ennek ellenére előfordul a földi vizekben, illetve a légkörben. A C izotóp (felezési ideje 5700 év) a kozmikus sugárzás nagyenergiájú atommagjai és a légkör felső részében található atomok ütközésekor felszabaduló neutronok hatására jön létre. A szabad neutronok a levegő nitrogénjét folyamatban radiokarbonná alakítják; ennek az izotópnak fontos szerepe van a régészeti kormeghatározásban.
Megjegyzések. 1. A trícium földi jelenlétének másik lehetséges oka az, hogy a Napban reakcióban is keletkezik, és ennek egy részét a napszél a földi légkörbe sodorja. 2. A földtörténet korai időszakában (amikor még az uránizotópok aránya a mostanitól eltérő volt) beindulhattak ,,természetes atomreaktorok''. Ilyen reaktor működött 1,8 milliárd éve a mai Gabon területén található Oklóban, és a reaktor hasadási termékei az adott területen még ma is fellelhetőek. |