Feladat: 3922. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  (G. P.) ,  Blastik Zsófia ,  Szűk Dávid 
Füzet: 2007/április, 249 - 250. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Maghasadás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2006/október: 3922. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Az oxigén atommagból négy α-rész, azaz négy hélium atommag fog keletkezni. Az ehhez szükséges energia a végállapotban található atommagok összes kötési energiájának és a kezdeti állapot kötési energiájának a különbsége.
Az oxigénben egy nukleonra jutó kötési energia (lásd pl. a Négyjegyű függvénytáblázat 241. oldalán) -1,278 pJ, a héliumban pedig -1,134 pJ. A különbség 0,144 pJ nukleononként, s mivel a folyamatban 16 nukleon vesz részt, a szükséges energia 2,3 pJ=14,3 MeV.
Úgy is megoldhatjuk a feladatot, hogy megvizsgáljuk, mennyivel nagyobb a végállapot atommagjainak tömege a kezdeti tömegnél, s ennek a Δm tömegkülönbségnek megfelelő energiát Einstein híres

E=Δmc2
képletéből számítjuk ki (ahol c a fénysebesség). A Függvénytáblázat 241. oldalán találjuk, hogy a hélium atommag tömege 4,003 atomi tömegegység, az oxigéné pedig 15,995 egység. Mivel
1mu=1,6610-27kg,  
a tömegkülönbség
Δm=(44,003-15,995)mu=0,017mu=2,8210-29kg,
vagyis
E=2,82kg(3108ms)2=2,510-12J=2,5pJ.

 
Megjegyzés. A kétféle számítás eredménye egy kicsit eltér egymástól! Ennek az az oka, hogy Δm számításánál két majdnem egyforma szám különbségét képeztük, s ennek a műveletnek az eredménye meglehetősen pontatlan, nagy a relatív hibája.
Az egymáshoz közeli számok különbségének képzésekor nagyobb pontosságú adatokra van szükségünk, mint más műveleteknél. Ilyen adatokat pl. a ,,Négyjegyű'' kémia részében, a 286. oldalon találunk. Eszerint a 4He relatív atomtömege 4,00260, az 16O relatív atomtömege pedig 15,99491, az ezekből számolt tömegkülönbség 0,01549mu, ami az első módszerrel megkapott 2,31 pJ-nak felel meg.
Érdemes megemlíteni még, hogy a kémia táblázatban szereplő atomtömegek nem egyenlőek az atommagok tömegével, mert azon felül még a rendszámnak megfelelő darabszámú elektron tömegét is tartalmazzák (pl. a proton tömege 1,007276 atomi tömegegység, a hidrogénatomé viszont 1,007825). Ez azonban a tömegkülönbség számításának végeredményét nem befolyásolja, hiszen mind az oxigénatomban, mind pedig a 4 héliumatomban összesen 8 elektron van, ezek tömege a különbségből kiesik.