A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Először ‐ az összehasonlítás kedvéért ‐ megmértem egy mutatós (analóg) műszer belső ellenállását különböző méréshatárokon. A két mennyiség (a belső ellenállás és a méréshatár feszültsége) között egyenes arányosságot tapasztaltam. Ez nem meglepő, hisz a mutatós műszerek úgy működnek, hogy a méréshatár váltásakor a belső ellenállásuk változik meg. Most térjünk rá a digitális műszerre! A mérést nagy (a feszültségmérő belső ellenállásával összemérhető) ellenállásokkal végeztem. Sorba kötöttem egy feszültségforrást, egy ellenállást és a voltmérőt. (A feszültségforrás belső ellenállása jóval kisebb volt, mint a többi ellenállás.) Egy voltmérő (akár digitális, akár analóg műszer) tulajdonképpen a rajta átfolyó áram erősségét méri, de a kijelzőjén (vagy a skálabeosztásán) az áramerősségnek és a műszer belső ellenállásának a szorzata jelenik meg. Ha a feszültségforrás feszültsége, a műszer belső ellenállása, pedig a terhelő ellenállás, akkor a műszer által jelzett feszültség ami átrendezéssel így is írható: Különböző terhelő ellenállások mellett megmértem a műszer által mutatott feszültségeket, majd ábrázoltam -t függvényében, és a mérési pontokra egyenest illesztettem. A mellékelt ábra a 200 mV-os méréshatárhoz tartozó adatokat mutatja; ehhez hasonlóak a 2 V-os, a 20 V-os és a 200 V-os méréshatár grafikonjai is.
Az egyenesek adataiból (meredekség és tengelymetszet) az (1) összefüggés alapján kiszámítottam az adott méréshatárhoz tartozó -t. Azt az eredményt kaptam, hogy ‐ a mutatós műszertől eltérően ‐ a méréshatár váltásakor alig változik a digitális műszer belső ellenállása, néhány százalék pontossággal minden esetben -nak adódott. Azt is megfigyeltem, hogy a digitális műszer belső ellenállása (20 V-os méréshatárnál) kicsit függött a mérésnél használt feszültségforrás feszültségétől. A mérést viszonylag pontosan el lehetett végezni. A feszültségeket méréshatártól függően 1 mV‐100 mV pontossággal tudtam mérni, az ellenállásokat 1 k pontossággal. Az egyenesek is jól illeszkedtek a mérési adatokra, így a meredekségek és a belőlük számított belső ellenállások 2‐3%-ra pontosnak tekinthetők. |