A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a lemez behelyezése előtt mérhető (külső) elektromos térerősséget -lal, a lemez saját (tehát a rajta levő töltésektől származó) elektromos térerősségét pedig -zel! (-t a jobbra mutató irányban, -t pedig a lemeztől távolodva tekintjük pozitívnak.) A össztöltésű fémlemez saját tere a lemez közelében -hoz hasonlóan ugyancsak homogénnek tekinthető.
1. ábra A lemez bal és jobb oldalán észlelhető elektromos térerősségek a külső tér és a saját tér szuperpozíciójaként állnak elő (1. ábra): | | Innen illetve | | (A lemez saját terének negatív előjele azt mutatja, hogy a lemez töltése ténylegesen negatív.) A lemez saját tere nyilván nem fejt ki erőt a lemezre, a külső homogén tér által kifejtett erő nagysága pedig Innen a (negatív töltésű) lemez töltése: A lemez töltése és a saját terének nagysága közötti kapcsolatot a Gauss-törvény adja meg. Ha a lemez egy-egy oldalának területe , akkor a teljes felületen áthaladó elektromos fluxus , és ez a mennyiség Gauss törvénye szerint a lemez töltésével arányos: ahonnan | |
II. megoldás. A feladatot a virtuális munka elvének alkalmazásával is megoldhatjuk. Mozdítsuk el a lemezt gondolatban (virtuálisan) lassan egy kicsiny távolsággal, mondjuk jobbra (2. ábra). Ekkor az általunk kifejtett erőnek (a lemezre ható elektrosztatikus erő ellenerejének) munkája Ez a munka a rendszer elektrosztatikus energiáját növeli. Az elmozdulás hatására egy kicsiny, térfogatú (az ábrán sötétebben jelölt) sávban a térerősség -ről -re nő, megnő tehát az elektrosztatikus mező energiasűrűsége (az egységnyi térfogatra jutó energia). Az energianövekedés A fenti két egyenlet összevetéséből
2. ábra A lemez össztöltése a Gauss-törvényből határozható meg. A fémlemezbe összesen elektromos fluxus lép be, a lemez (negatív) töltésének nagysága tehát | |
|