A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A sebességgel elindított tömegű golyó először a tömegű golyóval ütközik rugalmasan. Jelöljük a kisebb golyó ütközés utáni sebességét -gyel, a nagyobb golyó sebességét pedig -vel! (A mozgási irányokat -lal megegyező irány esetén tekintjük pozitívnak.) Mivel az ütközés rugalmas, ezért a rendszer összlendülete is és összes mozgási energiája is megmarad. A lendületmegmaradás törvénye erre az ütközésre: ahonnan A mozgási energia megmaradása: vagyis A sebesség (1)-ben szereplő kifejezését (2)-be helyettesítve -re egy másodfokú egyenletet kapunk: Ennek egyik gyöke (és ennek megfelelően ) számunkra elfogadhatatlan, hiszen annak felelne meg, mintha az tömegű test ,,átbújna'' a tömegű testen, és mindketten változatlan sebességgel mozognának tovább. Az egyenlet másik gyöke: | |
A középső, tömegű test tehát nagyságú sebességgel ütközik neki a bal oldali, tömegű testnek. Ez az ütközés is rugalmas, tehát a rendszer lendülete is és mozgási energiája is megmarad. Az ütközés után a kisebb test sebessége legyen , a nagyobbé . A lendületmegmaradás törvénye szerint ahonnan az energiamegmaradás pedig: azaz A (3) és (4) egyenletek azon megoldása, amely tényleges ütközést ír le: | | (Mivel , harmadik ütközés nem következik be; a középső test nem éri utol a jobb oldali testet.) A tömegek és az ütközés utáni sebességek ismeretében könnyen számolható az ütközés utáni mozgási energiák aránya:
|