A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Tekintsük az illetve az sorozatokat. E két sorozat bármelyikére igaz, hogy két szomszédos elemének különbsége vagy , ezért semelyik két szomszédos elem sem lehet a és halmazok közül ugyanabban. Más szóval mindkét sorozat felváltva tartalmaz és -beli elemeket. Azt kaptuk tehát, hogy az és az egészek pontosan akkor vannak ugyanabban a halmazban, ha és paritása megegyezik (hiszen mindkét sorozat első eleme 1). Legyen , illetve az , illetve kanonikus alakjában a prímtényező kitevője, azaz és , ahol , illetve páratlan számok. Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy teljesül. Tekintsük az számot. Mivel ugyanabban a halmazban van, mint , a fenti megfigyelésünkből az adódik, hogy és paritása megegyezik, vagyis páratlan, ami csak úgy lehetséges, ha , azaz ha . Azt kaptuk tehát, hogy ha lehetséges a pozitív egészeket két halmaz uniójára bontani a feladatban leírt módon, akkor és kanonikus alakjában a prímtényező ugyanazon a kitevőn szerepel. A megoldást annak megmutatásával fejezzük be, hogy ebben az esetben (tehát ha ) megadható a kívánt felbontás. Legyen ugyanis
Ez a választás megfelelő, hiszen ha , akkor , tehát | | Mivel páratlan, ez azt jelenti, hogy és egyike -beli, a másik pedig eleme. Hasonlóan látható, hogy ha két pozitív egész különbsége , akkor azok különböző halmazokból valók: | |
Azt kaptuk tehát, hogy pontosan akkor létezik a feladatban leírt felbontás, ha és prímtényezős felbontásában a prím ugyanazon a kitevőn szerepel.
Megjegyzések. 1. Könnyen látható, hogy ha és pontosan ugyanazokkal a -hatványokkal osztható, akkor a pozitív egészeknek a feladat szerinti bármely felbontása úgy áll elő, hogy a szerinti maradékosztályok elemeit ,,felváltva'' tesszük -be és -be. 2. Ha a -ben, illetve -ben fellépő különbségekből nem két számot (-t és -t) tiltunk meg, hanem többet, akkor a megoldásban leírt módszerrel igazolható, hogy pontosan akkor létezik a kívánt partíció, ha a tiltott számok mindegyikének kanonikus alakjában ugyanazzal a kitevővel szerepel a prímosztó. A lehetséges halmazokba osztások itt is pontosan úgy kaphatók, ahogy azt az 1. megjegyzésben leírtuk. 3. Nagy Dániel azt figyelte meg, hogy három halmaz (, és ) uniójára mindig felbonthatók a pozitív egészek úgy, hogy semelyik halmazon belül se lépjen fel vagy különbség. Ez a tény a ,,mohó színezés'' erre az esetre történő alkalmazásával igazolható: sorra eldöntjük az számokról, hogy a halmazok közül melyikbe tesszük. Konkrétan: a soron következő pozitív egészhez úgy választjuk a -t tartalmazó halmazt, hogy ne legyen egy halmazban a korábban már valamelyik halmazba besorolt és számok egyikével sem. Mivel három halmazunk van, ezt mindig megtehetjük. Ezzel a módszerrel minden pozitív egészt a , és halmazok közül pontosan egyhez rendelünk, és a konstrukcióból adódóan az így kapott felbontás rendelkezik a kívánt tulajdonsággal. Az is könnyen látható, hogy ha a 2. megjegyzésben leírtak szerint több tiltott számunk van (mondjuk ), akkor a pozitív egészek halmaza bizonyosan felbontható halmaz uniójára a feladatban leírt módon. Egy szám alsó egész része (vagy egész része) az a legnagyobb egész szám, amely nem nagyobb -nél. |