Feladat: 2009. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2010/február, 69 - 70. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kürschák József (korábban Eötvös Loránd), Számhalmazok, Rekurzív sorozatok, Oszthatóság
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2010/február: 2009. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Tekintsük az 1,1+a,1+2a,1+3a,..., illetve az 1,1+b,1+2b,1+3b,... sorozatokat. E két sorozat bármelyikére igaz, hogy két szomszédos elemének különbsége a vagy b, ezért semelyik két szomszédos elem sem lehet a H1 és H2 halmazok közül ugyanabban. Más szóval mindkét sorozat felváltva tartalmaz H1 és H2-beli elemeket. Azt kaptuk tehát, hogy az 1+ka és az 1+b egészek pontosan akkor vannak ugyanabban a halmazban, ha k és paritása megegyezik (hiszen mindkét sorozat első eleme 1).
Legyen n, illetve m az a, illetve b kanonikus alakjában a 2 prímtényező kitevője, azaz a=2na' és b=2mb', ahol a', illetve b' páratlan számok. Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy nm teljesül. Tekintsük az x:=1+2na'b' számot. Mivel x=1+b'a ugyanabban a halmazban van, mint x=1+a'2n-mb, a fenti megfigyelésünkből az adódik, hogy b' és a'2n-m paritása megegyezik, vagyis a'2n-m páratlan, ami csak úgy lehetséges, ha n-m=0, azaz ha n=m. Azt kaptuk tehát, hogy ha lehetséges a pozitív egészeket két halmaz uniójára bontani a feladatban leírt módon, akkor a és b kanonikus alakjában a 2 prímtényező ugyanazon a kitevőn szerepel.
A megoldást annak megmutatásával fejezzük be, hogy ebben az esetben (tehát ha n=m) megadható a kívánt felbontás. Legyen ugyanis

H1:={kZ:k>0  és  k2n  páratlan},   illetveH2:={kZ:k>0  és  k2n  páros}.
2Ez a választás megfelelő, hiszen ha x-y=a, akkor x=y+a, tehát
x2n=y+a2n=y2n+a2n=y2n+a'=y2n+a'.
Mivel a' páratlan, ez azt jelenti, hogy x és y egyike H1-beli, a másik pedig H2 eleme. Hasonlóan látható, hogy ha két pozitív egész különbsége b, akkor azok különböző halmazokból valók:
x-y=bx=y+bx2n=y+b2n=y2n+b2n=y2n+b'=y2n+b'.

Azt kaptuk tehát, hogy pontosan akkor létezik a feladatban leírt felbontás, ha a és b prímtényezős felbontásában a 2 prím ugyanazon a kitevőn szerepel.  
 
Megjegyzések. 1. Könnyen látható, hogy ha a és b pontosan ugyanazokkal a 2-hatványokkal osztható, akkor a pozitív egészeknek a feladat szerinti bármely felbontása úgy áll elő, hogy a 2n szerinti maradékosztályok elemeit ,,felváltva'' tesszük H1-be és H2-be.
2. Ha a H1-ben, illetve H2-ben fellépő különbségekből nem két számot (a-t és b-t) tiltunk meg, hanem többet, akkor a megoldásban leírt módszerrel igazolható, hogy pontosan akkor létezik a kívánt partíció, ha a tiltott számok mindegyikének kanonikus alakjában ugyanazzal a kitevővel szerepel a 2 prímosztó. A lehetséges halmazokba osztások itt is pontosan úgy kaphatók, ahogy azt az 1. megjegyzésben leírtuk.
3. Nagy Dániel azt figyelte meg, hogy három halmaz (H1, H2 és H3) uniójára mindig felbonthatók a pozitív egészek úgy, hogy semelyik halmazon belül se lépjen fel a vagy b különbség. Ez a tény a ,,mohó színezés'' erre az esetre történő alkalmazásával igazolható: sorra eldöntjük az 1,2,3,... számokról, hogy a Hi halmazok közül melyikbe tesszük. Konkrétan: a soron következő k pozitív egészhez úgy választjuk a k-t tartalmazó halmazt, hogy k ne legyen egy halmazban a korábban már valamelyik halmazba besorolt (k-a) és (k-b) számok egyikével sem. Mivel három halmazunk van, ezt mindig megtehetjük. Ezzel a módszerrel minden pozitív egészt a H1, H2 és H3 halmazok közül pontosan egyhez rendelünk, és a konstrukcióból adódóan az így kapott felbontás rendelkezik a kívánt tulajdonsággal. Az is könnyen látható, hogy ha a 2. megjegyzésben leírtak szerint több tiltott számunk van (mondjuk ), akkor a pozitív egészek halmaza bizonyosan felbontható +1 halmaz uniójára a feladatban leírt módon.

2Egy x szám x alsó egész része (vagy egész része) az a legnagyobb egész szám, amely nem nagyobb x-nél.