A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Az elektron tömege mintegy 2000-szer kisebb, mint a proton tömege, ezért jogos közelítés az, hogy a hidrogénatomot és a bombázó protonokat egyaránt kg tömegű részecskének tekintsük. Az ütközés előtt m/s sebességű proton mozgási energiája | | (A proton sebessége elhanyagolhatóan kicsi a fénysebesség mellett, emiatt jogos a ,,klasszikus'', nemrelativisztikus mozgási energia képletének használata.) A hidrogénatom -edik gerjesztési szintjének energiája a Balmer-formula szerint: ahol az alapállapot energiája. Ennek megfelelően a negyedik gerjesztett állapot és az alapállapot energiakülönbsége: | |
A két részecskéből (a protonból és a hidrogénatomból) álló rendszer közös tömegközéppontja | | sebességgel mozog a laboratóriumhoz képest. Vizsgáljuk az ütközést a tömegközépponti (vagyis a tömegközépponttal együtt mozgó) koordináta-rendszerből! Ebből a rendszerből nézve mindkét részecske nagyságú sebességgel közeledik a közös tömegközéppont felé, mindkettőjük mozgási energiája a rendszer összenergiája pedig . Az ütközés során a rendszer teljes lendülete változatlan (nulla) marad, így az egyforma tömegű részecskék ugyanakkora sebességgel lökődnek szét, a mozgási energiák összege pedig a gerjesztésnek megfelelő értékkel lecsökken: | | Innen következik, hogy a részecskék sebessége az ütközés után | |
A részecskék sebességét a laboratóriumi koordináta-rendszerbe visszatranszformálva kapjuk, hogy a gerjesztett hidrogénatom a proton pedig sebességgel fog mozogni az ütközés után. |