A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az alaplap oldaléleinek hossza, ami egyben a gúla magassága, cm. Az alaplap átlója , a gúla oldalélét jelölje . A gúla magasságának egyenese az alaplapot az átlók felezőpontjában, -ban döfi. A gúla csúcsai legyenek , , , , az 1. ábra szerint. Az háromszögben írjuk fel Pitagorasz tételét: miatt .
1. ábra Az és háromszöglapokat az él körül hajtsuk ki egy síkba (2. ábra) . Az , , egyenlőségekből következik, hogy az idom deltoid. Az és pont közötti legrövidebb út az őket összekötő szakasz, vagyis a deltoid átlója. Ennek hosszát kell kiszámítani.
2. ábra Az háromszögben az oldalhoz tartozó magasság ; mivel , a Pitagorasz-tételből: | | Tudjuk, hogy a deltoid területe fele az átlói szorzatának. Írjuk fel a deltoid területét, ami nem más, mint az háromszög területének kétszerese, hiszen . Az háromszög területe , ezért , másrészt , azaz Innen Helyettesítsük be és előbb kiszámított értékeit, így kapjuk, hogy | |
II. megoldás. Tudjuk, hogy egy pont és egy egyenes távolsága a pontból az egyenesre állított merőleges szakasz hossza. Állítsunk -ból és -ből merőlegest a két háromszög közös élére (3. ábra). Az és háromszögek egybevágóságából következik, hogy a két merőleges ugyanabban a pontban metszi az élt. Az távolságot meghatározhatjuk az és háromszögek hasonlóságából, mindkettő derékszögű, és szögük közös (4. ábra). Vagyis innen ennek kétszerese pedig megegyezik az előbb kapott értékével. (Hiszen nem más, mint az előzőkben síkba fektetett deltoid átlója.) Innen ugyanúgy folytathatjuk a számítást, mint az I. megoldásnál.
3. ábra
4. ábra |