Feladat: B.3846 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Herber Máté ,  Horváth Gábor ,  Nagy Réka 
Füzet: 2007/február, 91 - 93. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Irracionális egyenletek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2005/október: B.3846

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Mindkét oldalt négyzetre emelve, majd rendezve:

2-x+15+x=9-2(2-x)(15+x)4.
Ismét négyzetre emelve:
(2-x)+(15+x)+2(2-x)(15+x)==81+4(2-x)(15+x)-36(2-x)(15+x)4.


Legyen a=(2-x)(15+x)4. Ekkor
17+2a2=81+4a2-36a,0=2a2-36a+64.
Innen a=16 vagy a=2.
Ha a=16, akkor a 16=(2-x)(15+x)4 egyenlet mindkét oldalát negyedik hatványra emelve, majd rendezve a 0=x2+13x+65506 egyenletet kapjuk. Ennek negatív a diszkriminánsa, tehát nincs megoldása.
Ha a=2, akkor a 2=(2-x)(15+x)4 egyenlet mindkét oldalát negyedik hatványra emelve, majd rendezve a 0=x2+13x-14 egyenletet kapjuk. Ennek megoldása x1=-14 és x2=1, mindkét gyök megoldása az eredeti egyenletnek is.
 
II. megoldás. Legyen a=2-x4, b=15+x4. Ekkor a+b=3, valamint a4+b4=17. Írjuk fel az (a+b)4 hatványt, majd alakítsuk át:
(a+b)4=a4+4a3b+6a2b2+4ab3+b4=17+4a3b+6a2b2+4ab3.
Felhasználva, hogy (a+b)4=81, a következő egyenletet kapjuk:
32=2a3b+3a2b2+2ab3=ab(2a2+3ab+2b2)=ab(2(a+b)2-ab)=ab(18-ab).
A zárójelet felbontva és nullára redukálva:
(ab)2-18ab+32=0.
Ez az egyenlet ab-re nézve másodfokú, megoldása: ab=16, illetve ab=2. Ezekből a=3-b felhasználásával: (3-b)b=16, vagy (3-b)b=2. Így b-re két másodfokú egyenletet kapunk. Az elsőnek a diszkriminánsa negatív, tehát nincs valós gyöke. A második egyenletből: b1=2, b2=1. Innen: 15+x4=2, x1=1; 15+x4=1, x2=-14. Mindkét x érték megoldása az eredeti egyenletnek is.
 
III. megoldás. Legyen
f(x)=2-x4+15+x4,
ahol x[-15,2]. Végezzünk függvényvizsgálatot. Számítsuk ki először az elsőrendű deriváltat:
f'(x)=141(2-x)34(-1)+141(15+x)34(+1)==14(1(15+x)34-1(2-x)34).

Ez csak akkor lehet 0, ha x-15 és x2 mellett
1(15+x)34=1(2-x)34,15+x=2-x,x=-6,5.



 
 

Felhasználva, hogy a ]-15;2[ intervallumon az f'(x) végig értelmezve van, és pl. f'(-7)>0, és f'(0)<0, kapjuk, hogy f'(x) a ]-15;-6,5[ intervallumon pozitív, így itt f(x) szigorúan monoton nő; a ]-6,5;2[ intervallumon negatív, így itt f(x) szigorúan monoton csökken; végül mivel f'(x) a -6,5-ben 0, és előjelet vált, így itt f(x)-nek maximuma van. Ennek értéke: f(-6,5)3,415>3. Tehát az f függvény két helyen veszi föl a 3-at az adott intervallumon. Mivel f(1)=f(-14)=3, és f(-15)=f(2)2,03, azért az egyenletnek két megoldása van: x=1 és x=-14.
 
Megjegyzés. Ábrázolva f(x) két tagját külön-külön, az ábráról sejthető, hogy a metszéspontban (x=-6,5) lesz a két függvény összegének értéke maximális, hiszen a metszéspontra szimmetrikus a két függvény, és pl. a metszésponttól jobbra 2-x4 ,,jobban'' csökken, mint amennyire 15+x4 nő.
 
 

Valóban, mivel a g(x)=x4 függvény szigorúan konkáv, azért az f függvény értéke -6,5-nél kisebb, illetve nagyobb x-ekre:
f(-6,5+ε)=f(-6,5-ε)=8,5-ε4+8,5+ε4==2[0,58,5-ε4+0,58,5+ε4],


ami a Jensen-egyenlőtlenség szerint ε>0 miatt kisebb, mint
20,528,54=28,54=f(-6,5).

Ezzel csak azt mutattuk meg, hogy az f(x) függvény x=-6,5-nél veszi fel a maximumát, azt nem, hogy minden más értéket a [-15;6,5[ és a [-6,5;2] intervallumban is csak egyszer-egyszer vesz föl. Ha megnézzük a g(x)=x4 grafikonját, látható, hogy ,,jobbra'' haladva a növekedése lelassul, amiből már következik, hogy δ>ε esetén
f(-6,5+δ)<f(-6,5+ε).
(8,5-δ4+8,5+δ4<8,5-ε4+8,5+ε4, 8,5+δ4-8,5+ε4<8,5-ε4-8,5-δ4, ami az ábrán szemléltetett két szakaszhoz hasonlóan ábrázolható.)
 
 

Pontos bizonyítás a III. megoldásban is használt deriválással adható.