A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A szabályos sokszögek oldalegyenesei által meghatározott két-két félsík közül mindig pontosan az egyik tartalmazza a sokszöget. Ezért az oldalegyenesek közül semelyik három nem mehet át egy ponton. Ha ugyanis valamelyik három oldalegyenes egy ponton menne át, akkor közülük a középső által meghatározott mindkét félsíkban lenne pontja a sokszögnek, ami ellentmondás. Ha páratlan, akkor az oldalegyenesek közt nincsenek párhuzamosak, ha pedig páros, akkor a szemközti oldalegyenesek párhuzamosak. A síkrészek számának meghatározásához helyezzük az oldalegyeneseket egymás után egyesével a síkra. Kezdetben 1 síkrész van, ami az első egyenes elhelyezése után 1-gyel nő. Amikor egy-egy új egyenest elhelyezünk, akkor a tartományok száma -gyel nő, ahol azon, már korábban elhelyezett egyenesek száma, amelyeket az éppen elhelyezett egyenes metsz, mert az darab metszéspont az új egyenest részre osztja, s minden ilyen rész egy-egy régi tartományt kettévág.
Ha páratlan, akkor az -edik egyenes elhelyezésénél a keletkező metszéspontok száma , tehát a tartományok száma pontosan -vel nő, vagyis az összes egyenes elhelyezése után a tartományok száma | |
Páros esetén más a helyzet. Legyen , és először helyezzük el valamilyen körüljárás szerint az első oldalegyenest. Ezek közül semelyik kettő nem párhuzamos egymással, ezért az -edik egyenesen metszéspont keletkezik, s így az elhelyezésük után létrejövő tartományok száma lesz. A további darab egyenes elhelyezésekor minden új egyenes a korábban elhelyezettek közül pontosan eggyel lesz párhuzamos. Ezért az -edik egyenesen csak metszéspont keletkezik. Ebben az esetben tehát az egyenesek összesen | | részre osztják a síkot. |