A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Súrlódásmentes talajon a pálcára csak függőleges irányú erők hatnak, emiatt a kezdetben álló pálca tömegközéppontja csak függőlegesen mozoghat. A talajra csapódás pillanatában az impulzus vízszintes irányú komponensének megmaradása miatt a test egyetlen pontjának sem lehet vízszintes irányú sebessége. Tehát (az ábra jelöléseit követve) fennáll: , .
A pálca alsó () végpontja a mozgás során mindvégig a talajon marad, így a függőleges sebessége a talajra érés pillanatában is . Jelöljük a pálca szögsebességét (közvetlenül a talajhoz csapódást megelőző pillanatban) -val, az pontra vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatékot pedig -val! (Táblázati képlet szerint .) A pálca mozgási energiája a talajra érkezéskor a helyzeti (magassági) energiájának csökkenése pedig a tömegközéppont helyzetének megváltozásából kapható meg: Az energiamegmaradás tétele szerint azaz ahonnan a pálca szögsebességére
Megjegyzés. A pálca mozgási energiáját azért számolhattuk úgy, mintha az ponton egy rögzített forgástengely haladna keresztül, mert az pont sebessége a földre csapódás pillanatában nulla.
A szögsebesség ismeretében könnyen számolható a pont függőleges irányú sebessége: Összefoglalva: a pálca vízszintes helyzetbe kerülésekor (közvetlenül a talajhoz ütközés előtt) az végpont sebessége nulla, a pont pedig nagyságú, függőlegesen lefelé irányuló sebességgel rendelkezik. A pálca mozgási energiája minden (az ütközésnél korábbi) pillanatban a helyzeti energia csökkenésével egyezik meg, tehát a földetéréskor
|