A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Azt mondjuk, hogy az városból elérhető a város, ha csak vonaton vagy csak buszon el lehet jutni (esetleg átszállásokkal) -ból -be. A feladatot az országban található városok száma szerinti indukcióval oldjuk meg. A feladat állítása esetén világos. Tegyük fel tehát, hogy -nél kevesebb városra már igazoltuk az állítást, és tekintsünk egy városból álló országot a leírt feltételekkel. Legyen az ország egy tetszőleges városa, és tekintsük a -től különböző várost. Ezen város közül bármely kettőre igaz, hogy valamelyikükből (esetleg -n is átutazva) elérhető a másik. Módosítsuk az városból álló hálózatot (gondolatban) úgy, hogy a létező járatok mellett odaképzeljük azokat is, amelyek csak -n átutazva valósíthatóak meg. Az így kibővített, városból álló hálózatra alkalmazhatjuk az indukciós feltevést, tehát van egy olyan város az között, amelyből minden -től különböző város elérhető. Ha is elérhető -ből, akkor készen vagyunk, hiszen megfelel a kívánalmaknak. Ha tehát nem érhető el -ből, akkor a feltétel szerint elérhető -ből, és az általánosság megszorítása nélkül az is feltehető, hogy ez busszal lehetséges. Legyen , illetve az -ből busszal, illetve vasúton elérhető, -től különböző városok halmaza. Tekintsük a városok halmazát. Mivel nincs -ben, azért legfeljebb várost tartalmaz. Az is igaz, hogy bármely két városa közül egyikből elérhető a másik (esetleg -n kívüli városok érintésével). A korábban látott módon alkalmazhatjuk az indukciós feltevést -re, így van benne olyan város, amelyből minden -beli város elérhető. Ha ez a város, akkor megfelel a feladat kívánalmainak, hiszen -ből minden -beli város elérhető választása miatt, és azt is láttuk, hogy busszal -ből és az összes -beli város is elérhető. Ha pedig , akkor , és ekkor -ből minden városa és is elérhető. Ha vonattal érhető el -ból, akkor elérhető lenne vonattal -n keresztül -ből is, amiről korábban feltettük, hogy lehetetlen. Ezek szerint busszal érhető el -ből. Azonban ekkor -n keresztül és így minden városa is elérhető -ből busszal, ami éppen azt jelenti, hogy rendelkezik a feladatban megkövetelt tulajdonsággal. A fenti bizonyításban az indukciós lépés ,,ravasz''. Az indukciót azonban a fenti megoldás első két bekezdése után máshogyan is befejezhetjük.
II. megoldás. Ha az ország valamelyik városa elérhető -ből, akkor készen vagyunk, hisz ekkor -ből minden város elérhető. Tegyük fel tehát, hogy ez egyetlen városra sem igaz, így a feladatbeli feltétel szerint bármelyik városból elérhető . Legyen egy tetszőleges város, és tekintsük a városok | | sorozatát. Mivel véges sok város van, ezért a sorozatban előbb-utóbb felbukkan egy már korábban felsorolt város is. Találunk tehát egymástól különböző városokat úgy, hogy -ra teljesül (ahol ). A városok tehát rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy tetszőleges -ből kivételével minden másik város elérhető. Ez azt is jelenti, hogy , hiszen -ből elérhető, de nem. Tegyük fel, hogy valamelyik -ből vonattal, míg -ből busszal érhető el. Tudjuk, hogy -ből elérhető. Ha ez busszal lehetséges, akkor -ből busszal -ben átszállva -be juthatunk, amiről feltettük, hogy nem lehetséges. Ha -ből vonattal lehet -be eljutni, akkor innen vonattal továbbutazhatunk -be, ami miatt szintén nem lehetséges. Azt kaptuk tehát, hogy a -ből -be jutás eszközének azonosnak kell lennie a -ből -be jutás eszközével. Ha tehát -ből busszal juthatunk -be, akkor -ből is busszal érhető el, majd -ból -be is busszal juthatunk, és így tovább egészen -ig. Vagyis -ből elérhető, ami ellentmond annak a feltevésünknek, hogy egyetlen város sem érhető el -ből. Kell lennie tehát olyan városnak, ami -ből elérhető, ám ekkor rendelkezik a feladatban megkövetelt tulajdonsággal.
Megjegyzések. 1. Kettőnél több közlekedési eszköz esetén már nincs feltétlenül olyan város, ahonnan minden más város elérhető. Ez a helyzet, ha például -ból -be busz, -ből -be vonat és -ből -ba mondjuk kishajó közlekedik. 2. Ha nem tesszük fel, hogy bármely két város között van valamelyik irányba közlekedés, akkor nem mindig létezik olyan város, amelyikből minden másik elérhető. Igaz azonban, hogy található városoknak egy olyan halmaza, hogy semelyik -beli városból sem érhető el semelyik másik -beli város, azonban bármelyik -n kívüli város elérhető valamelyik -beli városból. Nem látszik, hogy a fent közölt megoldások bármelyike kiterjeszthető-e az általánosabb állítás bizonyításává. 3. A közölt megoldások egyike sem algoritmikus, azaz egy kívánt tulajdonságú város megtalálására nem ad annál jobb módszert, mint hogy sorra ellenőrizzük az egyes városokat. Létezik olyan (-től független) konstans, hogy tetszőleges városról el tudjuk dönteni lépésben, hogy rendelkezik-e a kívánt tulajdonsággal (ahol az ország városainak számát jelöli), így az egymás utáni ellenőrzéseket legfeljebb lépésben el tudjuk végezni. A 2. megjegyzésben jelzett halmaz megtalálása a részhalmazok egyenkénti ellenőrzésével már sokkal több lépést igényelne. Létezik azonban olyan algoritmus és konstans, hogy bármely városból álló országban az algoritmus legfeljebb lépés után megtalál egy, a 2. megjegyzésben leírt városhalmazt. 4. A feladat bizonyos rokonságot mutat Gale és Shapley (sajnos nem eléggé) ismert ,,stabil házassági'' tételével. A részleteket egy remélhetőleg hamarosan megjelenő KöMaL cikk tartalmazza. |