A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelöljük a deuteron tömegét -mel, a proton és neutron tömegének összegét -mel! (Az összetevők össztömegének és az összetett rendszer tömegének különbségét tömeghiánynak, tömegdefektusnak nevezik.) Táblázati adatok szerint Ha frekvenciájú gammasugárzás éri a deuteront, a sugárzás egy-egy kvantuma energiát és impulzust hordoz ( a Planck-állandó, pedig a fénysebesség vákuumban). Az elnyelődő gammakvantum hatására a deuteron protonra és neutronra esik szét. Ez a két részecske az impulzusmegmaradás törvénye szerint nem maradhat nyugalomban, valamekkora (esetleg egymástól különböző) sebességgel mozogniuk kell. Belátható (pl. a tömegközépponti koordinátarendszerből szemlélve a folyamatot), hogy a szétesést előidézni képes legkisebb frekvenciájú (energiájú) gammafoton olyan protont és neutront kelt, amelyek ugyanakkora () nagyságú és az elnyelődő fotonéval megegyező irányú sebességgel mozognak. Az energiamegmaradás törvénye szerint | | (1) | az impulzusmegmaradás pedig Ezekben a képletekben a nyugalmi energiát feltüntettük, de egyébként a klasszikus (nemrelativisztikus) fizika összefüggéseit alkalmaztuk. Ezt azért tettük, mert ‐ várakozásunk szerint ‐ a meglökött részecskék sebessége sokkal kisebb lesz, mint a fénysebesség. A (2) egyenletből (ha -t elhanyagoljuk mellett) adódik, amit (1)-be helyettesítve kapjuk, hogy A fenti egyenlet jobb oldalának utolsó (másodrendűen kicsi) tagját elhanyagolva a mozgó részecskék sebességére adódik. Ezt (2)-be helyettesítve (és -t ismét elhanyagolva mellett) a keresett frekvenciára az értéket kapjuk. (Ez valóban a gammasugárzás frekvenciatartományába esik.) (G. P.) |