Megoldás. A méréshez egy sík-domború nagyítót és egy videokamerát használtam. A nagyítót a TV képernyőjéhez illesztve szabad szemmel is láthatók a csíkok, a monitornál pedig a ,,pöttyök''. Azt is lehet látni, hogy a pöttyök távolsága lényegesen kisebb, mint a csíkoké. (Ez nem csoda, hiszen a TV-től messzebb szoktunk ülni, mint a monitortól.)
A nagyító sík részét a képernyőhöz illesztettem, majd szorosan a lencséhez érintettem a kamera objektívjét. A nagyítás mértékét olyan nagyra állítottam, hogy a kép még ne homályosodjon el. Ezután pillanatképet készítettem, majd a felvételt ugyanakkora nagyításnál megismételtem egy vonalzó centiméter-beosztásával is.
A felvételeket visszajátszottam a TV-n, és kimerevítettem a képeket. Látszott, hogy a lencse kicsit torzít; pl. két szomszédos csík távolsága a kép szélén és a közepén különböző. Emiatt a képernyő közepén látható csíkokat (pontokat) mértem, ahogy a vonalzónak is a kép közepére eső beosztásainak távolságát vizsgáltam.
Ha a vonalzóról leolvasható nagyítás $P$, $k$ pedig az egyik csík (vagy pont) és az $n$-edik szomszédjának távolsága, akkor két szomszédos csík (pont) távolsága: $d=Pk/n$.
A monitor pontábrája olyan, hogy a piros, zöld és kék pontok egy kicsiny háromszöget alkotnak. Az egyszínű pontok is háromszögrács mentén helyezkednek el, az elemi cellák egyik oldala függőleges. A rácsállandó ($d$) mérési adatokból számolt átlagértéke $0\mathrm{,}31\pm 0\mathrm{,}01\text{mm}$.