Feladat: 2006. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 2. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2006/november, 494 - 497. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Fizika Diákolimpia, Lorentz-kontrakció
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2006/október: 2006. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás.

 
Alapvető összefüggések
 

2.1. A lyukkamerával készített képen az x˜ helyen látható rúddarabkát kirajzoló fény T=D2+x˜2c idővel korábban indult, mint a felvétel készítésének időpontja. Ennyi idő alatt a rúd vT távolságot tesz meg, tehát a felvétel készítésekor a rúd valódi helyzete: x=x˜+βD2+x˜2.
2.2. A fenti egyenletből x˜ így fejezhető ki: x˜=γ2x-βγD2+(γx)2.
 
A rúd látszólagos hossza
 

2.3. A Lorentz-kontrakciónak megfelelően a mozgó rúd hossza L/γ, így a mozgó rúd két végének valódi helyzete:
x±=x0±L2γ,
ahol a pozitív jel a rúd elejének, a negatív pedig a végének felel meg.
A lyukkamera képe a rúd két végét a
x˜±=γ(γx0±L2)-βγD2+(γx0±L2)2
helyeken mutatja. Így a rúd L˜=x˜+-x˜- látszólagos hossza
L˜=γL+βγD2+(γx0-L2)2-βγD2+(γx0+L2)2.

 
2.4. Mivel a rúd állandó v sebességgel mozog, azaz dx0dt=v, így a rúd látszólagos hosszára vonatkozó kérdés azt jelenti, hogy az L˜ mennyiség növekszik vagy csökken, ha x0 növekszik. A rúd látszólagos hosszát mutató kifejezésben szereplő két négyzetgyökös tagot a 2. ábra mutatja vázlatosan.
 

 
2. ábra
 

A ,,-''-os és a ,,+''-os négyzetgyökös kifejezések különbségéről világosan látszik, hogy ez a különbség folyamatosan csökken, miközben x0 növekszik. Tehát az L˜ látszólagos hossz az idő függvényében folyamatosan csökken.
 
Szimmetrikus kép
 

2.5. Szimmetria okokból a rúd látszólagos hossza a szimmetrikus képen megegyezik a rúdnak a lyukkamera koordináta-rendszerében mért ,,valódi'' hosszával, mert a rúd két végéről egyszerre elinduló fény egyszerre ér a lyukkamerába. Ennek megfelelően L˜=L/γ (ami természetesen különbözik a rúd nyugalmi rendszerében észlelt L hossztól).
2.6. Ebben az esetben a rúd végpontjainak látszólagos helyzetére érvényes az x˜-=-x˜+ összefüggés, amit így is kifejezhetünk:
0=x˜++x˜-=2γ2x0-βγD2+(γx0+L2)2-βγD2+(γx0-L2)2.
Hasonlítsuk össze ezt a kifejezést a szimmetrikus helyzetű rúd hosszával:
Lγ=x˜+-x˜-=γL-βγD2+(γx0+L2)2+βγD2+(γx0-L2)2.
Észrevehetjük, hogy a négyzetgyökös tagok kifejezhetők:
D2+(γx0±L2)2=2γ2x0±(γL-Lγ)2βγ=γx0β±βL2.

Akár a ,,+'', akár a ,,-'' előjelű változatot választjuk, ugyanarra az eredményre jutunk:
x0=βD2+(L2γ)2.

2.7. A szimmetrikus képen a rúd középpontjának látszólagos helyzetét a 2.2. alkérdésre adott válasz alapján számíthatjuk ki:
x˜0=γ2x0-βγD2+(γx0)2=βγ((γD)2+(L2)2-(γD)2+(βL2)2).
A középpont a rúd elejének képétől l=x˜+-x˜0=L2γ-x˜0 távolságra van, amiből
l=L2γ-βγ(γD)2+(L2)2+βγ(γD)2+(βL2)2,
ami így is felírható:
l=L2γ(1-βL2(γD)2+(L2)2+(γD)2+(βL2)2).

 
Nagyon korai és nagyon késői képek
 

2.8. A nagyon korai képek x0 nagyon nagy negatív értékeihez tartoznak, így a nagyon korai képeken a rúd látszólagos hossza:
L˜korai=L˜(x0-)=(1+β)γL=1+β1-βL.
Ugyanígy a nagyon késői képek x0 nagyon nagy pozitív értékeihez tartoznak, így a nagyon késői képeken a rúd látszólagos hossza:
L˜késői=L˜(x0+)=(1-β)γL=1-β1+βL.
A kifejezésekből következik, hogy L˜korai>L˜késői, tehát a 3 méteres látszólagos kép korai, míg az 1 méteres késői kép.
 
Megjegyzés. Az utolsó három részfeladat a múlt havi számunkból tévedésből kimaradt; ezek kérdéseit most pótoljuk. (A szerk.)
 

2.9. (1 pont) Határozd meg a rúd v sebességét!
 

Az előző kifejezésekből a β=vc arány kifejezhető:
β=L˜korai-L˜későiL˜korai+L˜késői,
vagyis β=12, tehát v=c2.
2.10. (0,6 pont) Határozd meg a nyugvó rúd L hosszát!
A sebességarányhoz hasonlóan határozható meg γ is:
γ=L˜korai+L˜késői2L˜koraiL˜késői=23=1,155.
Ezzel kifejezhető a nyugvó rúd hossza: L=L˜koraiL˜késői=1,73m.
2.11. (0,4 pont) Számold ki a szimmetrikus képen látható rúd látszólagos hosszát!
A 2.5. alkérdésnek megfelelően a rúd látszólagos hossza a szimmetrikus képen:
L˜=2L˜koraiL˜későiL˜korai+L˜késői=1,5m.