Feladat: 2006. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 12. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Jankó Zsuzsanna 
Füzet: 2006/október, 386 - 387. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szabályos sokszögek geometriája, Szélsőérték-feladatok differenciálszámítás nélkül, Teljes indukció módszere, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2006/szeptember: 2006. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 12. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. A 2003 egymást nem metsző átló a P sokszöget 2004 háromszögre bontja, amelyek csúcsai a P csúcsai. Nevezzünk egy ilyen háromszöget jónak, ha két oldala jó és egyenlő szárú.
Legyen AB a sokszög egy átlója vagy oldala, és jelöljük n-nel az A,B csúcsokat összekötő, sokszögoldalakból álló két töröttvonal közül a rövidebbik (nem hosszabbik) oldalainak a számát (1n1003). A megrajzolt átlók azt a P1 sokszöget is háromszögekre bontják, amelyet az n oldalszakaszból álló töröttvonal és az AB szakasz határol. (Ha n=1, azaz AB a P egy oldala, akkor a P1 sokszög szakasszá fajul, a háromszögek száma 0.) Jelöljük f(n)-nel, hogy ezt a sokszöget az AB-t és egymást nem metsző átlók megrajzolásával (az eredeti felbontás átlói közül (n-2) ilyen van) háromszögekre bontva legfeljebb hány jó háromszög jöhet létre. Az n-re vonatkozó teljes indukcióval bebizonyítjuk, hogy f(n)n2.
Ha n=1, akkor A és B szomszédos csúcsok P-ben, egyetlen háromszög sem jön létre P1-ben, így jó sem, f(1)=0=12. Ha n=2, akkor A és B másodszomszédos csúcsok P-ben, a létrejövő egyetlen háromszög jó, f(2)=1, az állítás igaz. Legyen most n>2 és tegyük föl, hogy f(i)i2, ha 2i<n. Tekintsük a P1 sokszögnek azt a felbontását, amelynek során f(n) jó háromszöget kapunk. Ebben a felbontásban a létrejövő háromszögek egyikének oldala az AB, legyen e háromszög harmadik csúcsa C (2. ábra). Ha az AC oldalt i, a BC-t pedig j hosszúságú töröttvonal köti össze, akkor 1i,j<n és i+j=n. Ekkor nyilván

f(n)={f(i)+f(j),ha az  ABC  nem jó,f(i)+f(j)+1,ha az  ABC  jó.
Az első esetben az indukciós föltevést tagonként alkalmazva és felhasználva, hogy x+yx+y:
f(n)=f(i)+f(j)i2+j2i+j2=n2.
Nézzük meg, hogyan lehetséges a második eset. A P1 megválasztása miatt AB a leghosszabb a P1 csúcsait összekötő szakaszok közül, így az ABC háromszögben is AB a leghosszabb oldal. Ez a háromszög tehát csak úgy lehet egyenlő szárú, ha AC=CB. Egy egyenlő szárú háromszögnek vagy mindkét szára jó, vagy egyik sem az (a háromszögnek és P-nek közös szimmetriatengelye van), így ha az egyenlő szárú ABC háromszög jó, akkor az AC és BC szárak a jó oldalai. Ekkor i és j egyenlő páratlan számok, azaz n=4k+2 alakú. Az indukciós feltevés szerint f(n2)[n2] és így
f(n)=f(n2)+f(n2)+12n4+1=2k+1=n2,
az indukciós lépést igazoltuk.
 
 

2. ábra
 

Tekintsük ezek után a P sokszög megrajzolt átlóit. Ha van köztük olyan, amelyik áthalad a sokszög középpontján, akkor a jó háromszögek maximális száma
f(1003)+f(1003)210032=1002.
Ha ilyen átló nincsen, akkor tekintsük a felbontásban szereplő háromszögek közül azt, amelyik a belsejében tartalmazza a sokszög középpontját. Ennek bármely két csúcsát a P félkerületénél rövidebb töröttvonal köti össze, álljanak ezek rendre a,b,c szakaszból. (a+b+c=2006.) Ha ez a háromszög jó, akkor a, b és c közül kettő páratlan, a felbontás összesen legfeljebb
1+a2+b2+c2=1+a+b+c2-1=1003,
ha pedig nem jó, akkor legfeljebb
a2+b2+c2a+b+c2=1003
jó háromszöget tartalmaz.
A kapott felső korlát éles, 1003 jó háromszög jön létre, ha a másodszomszédos csúcsokat kötjük össze, a ,,belső'' 1003 oldalú sokszöget pedig további 1000 átló megrajzolásával tetszőleges módon háromszögekre bontjuk.