A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Amikor a fonál függőlegessé válik, a golyó sebessége, az energiamegmaradás törvénye alapján a gyorsulása pedig függőlegesen felfelé mutató vektor, nagysága A mozgásegyenlet szerint (1.ábra) ahol a fonalat feszítő erő:
1. ábra szögsebességgel forog (2. ábra). Az tömegű test akkor nem szakad el az elektromágnestől, ha a mágnes legalább erőt képes kifejteni. (Könnyen belátható, hogy a fonál ferde helyzeténél a fonalat feszítő erő kisebb, mint a fenti , tehát egy ,,teherbírású'' mágnesről a függőleges helyzet elérése előtt nem szakadhat le az golyó.) Közvetlenül a mágnes kikapcsolása után az test áll, a test pedig vízszintes sebességgel mozog, a két testből álló rendszer tehát a sebességgel haladó tömegközéppontja körül
2. ábra Ha a rendszer mozgását a tömegközéppontjával együtt szabadon eső, tehát függőlegesen lefelé gyorsulással mozgó koordinátarendszerből szemléljük, a ,,súlytalanság'' állapotát észleljük. A fonalat feszítő erő ‐ amelynek nagysága nyilván független attól, hogy egy inerciarendszerből, vagy pedig egy gyorsuló koordinátarendszerből figyeljük a testek mozgását, ‐ az szögsebességű mozgáshoz tartozó centripetális erő: Ekkora erő feszíti a fonalat közvetlenül az elektromágnes kikapcsolása után és a továbbiakban mindaddig, amíg valamelyik test a padlóhoz nem ütődik. Ezzel az a) és a b) kérdésekre választ adtunk. c) A test akkor érkezhet függőleges fonálhelyzetben a padlóra, ha a szabadon eső és közben egyenletes forgómozgást végző rendszer a mágnes kikapcsolása után egész számú fordulatot tesz meg. Ennek feltétele az, hogy az esés ideje vagyis a szobamagasság legyen. Szokásos lakószobák esetén csak az körülfordulás jöhet számításba, ekkor a fenti összefüggésből numerikusan m adódik. (Az eset kb. 16 m-es magasságnál valósulhatna meg!) d) A két golyóból álló rendszer tömegközéppontja vízszintes irányban egyenletesen, sebességgel mozog, így idő alatt utat tesz meg. Mivel a földetérés pillanatában a fonál éppen függőleges, a golyó vízszintes elmozdulása ugyancsak 1,26 m.
3. ábra A padlóra érkezés pillanatában (3. ábra) a golyó vízszintes sebessége a tömegközéppont és a forgómozgásból adódó sebesség összege, tehát A függőleges sebesség a tömegközéppont függőleges sebességével egyezik meg: A teljes sebesség nagysága a függőlegessel bezárt szöge pedig | |
Ugyanebben a pillanatban az golyó vízszintes sebessége , függőleges sebessége pedig a testével megegyező.
Koch György (PAV Műszaki Szki., II. o. t.) és Környei László (Győr, Czuczor G. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján. |
|