Feladat: 2660. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Koch György ,  Környei László 
Füzet: 1993/január, 38 - 40. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Pontrendszerek mozgásegyenletei, Mozgásegyenletek gyorsuló koordináta-rendszerekben, Szabadesés, Egyéb körmozgás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1992/május: 2660. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Amikor a fonál függőlegessé válik, a B golyó sebessége, az energiamegmaradás törvénye alapján

v=2gL,
a gyorsulása pedig függőlegesen felfelé mutató vektor, nagysága
acp=v2L=2g.
A mozgásegyenlet szerint (1.ábra)
K-mg=ma,
ahol K a fonalat feszítő erő:
K=3mg=29,4N.

 
 
1. ábra
 

ω=v/2L/2=vL
szögsebességgel forog (2. ábra).
Az m tömegű A test akkor nem szakad el az elektromágnestől, ha a mágnes legalább
F=mg+K=4mg=39,2N
erőt képes kifejteni. (Könnyen belátható, hogy a fonál ferde helyzeténél a fonalat feszítő erő kisebb, mint a fenti K, tehát egy F ,,teherbírású'' mágnesről a függőleges helyzet elérése előtt nem szakadhat le az A golyó.)
Közvetlenül a mágnes kikapcsolása után az A test áll, a B test pedig v vízszintes sebességgel mozog, a két testből álló rendszer tehát a v/2 sebességgel haladó tömegközéppontja körül
 
 
2. ábra
 

Ha a rendszer mozgását a tömegközéppontjával együtt szabadon eső, tehát függőlegesen lefelé g gyorsulással mozgó koordinátarendszerből szemléljük, a ,,súlytalanság'' állapotát észleljük. A fonalat feszítő erő ‐ amelynek nagysága nyilván független attól, hogy egy inerciarendszerből, vagy pedig egy gyorsuló koordinátarendszerből figyeljük a testek mozgását, ‐ az ω szögsebességű mozgáshoz tartozó centripetális erő:
K1=mL2ω2=mv22L=mg=9,8N.
Ekkora erő feszíti a fonalat közvetlenül az elektromágnes kikapcsolása után és a továbbiakban mindaddig, amíg valamelyik test a padlóhoz nem ütődik. Ezzel az a) és a b) kérdésekre választ adtunk.
c) A B test akkor érkezhet függőleges fonálhelyzetben a padlóra, ha a szabadon eső és közben egyenletes forgómozgást végző rendszer a mágnes kikapcsolása után egész számú fordulatot tesz meg. Ennek feltétele az, hogy az esés ideje
T=n2πLv,n=1,2,...
vagyis a szobamagasság
h=g2T2+L
legyen. Szokásos lakószobák esetén csak az n=1 körülfordulás jöhet számításba, ekkor a fenti összefüggésből numerikusan h=4,3 m adódik. (Az n=2 eset kb. 16 m-es magasságnál valósulhatna meg!)
d) A két golyóból álló rendszer tömegközéppontja vízszintes irányban egyenletesen, v/2 sebességgel mozog, így T idő alatt
s=v2T=Lπ=1,26m
utat tesz meg. Mivel a földetérés pillanatában a fonál éppen függőleges, a B golyó vízszintes elmozdulása ugyancsak 1,26 m.
 
 
 
3. ábra
 

A padlóra érkezés pillanatában (3. ábra) a B golyó vízszintes sebessége a tömegközéppont v/2 és a forgómozgásból adódó v/2 sebesség összege, tehát
v1=v=2gL=2,8m/s.

A függőleges sebesség a tömegközéppont függőleges sebességével egyezik meg:
v2=gT=g2πL2gL=8,8m/s.
A teljes sebesség nagysága
v3=v12+v22=9,2m/s,
a függőlegessel bezárt szöge pedig
α=arc tgv1v2=arc tg1π=17,7.

Ugyanebben a pillanatban az A golyó vízszintes sebessége v/2-v/2=0, függőleges sebessége pedig a B testével megegyező.
 

 Koch György (PAV Műszaki Szki., II. o. t.) és
 Környei László (Győr, Czuczor G. Gimn., II. o. t.)
 dolgozata alapján.