Feladat: B.3878 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 2006/október, 411 - 412. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Oszthatósági feladatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2006/január: B.3878

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Az első egyenletből z-t kifejezve és a második egyenletbe helyettesítve a műveletek elvégzése után x2+y2+xy=50 adódik. Ha szorzunk a feltételezés szerint racionális x és y nevezőjének a négyzetével, akkor innen

X2+Y2+XY=50Z2(1)
adódik, ahol X, Y, és Z már egész számok és van köztük nullától különböző.
Megmutatjuk, hogy az (1) egyenletnek nincsen a triviális X=Y=Z=0 számhármastól különböző megoldása az egész számok körében, innen pedig a feladat állítása következik. Ehhez a 3-mal való oszthatóság, illetve az ilyenkor fellépő maradékok szerint vizsgáljuk (1) két oldalát. Azt bizonyítjuk be, hogy amennyiben (1) teljesül, akkor X, Y és Z is osztható 3-mal. Ez már elég, ugyanis (1)-ben minden tag másodfokú, tehát 9-cel egyszerűsítve ugyanilyen alakú egyenlethez jutunk. Erre az egyenletre a fenti lépést újra és újra megismételve végül az adódik, hogy az (1) egyenlet megoldásai a 3-nak tetszőleges kitevőjű hatványával oszthatók; szükségképpen nullával egyenlők.
Azt kell tehát igazolnunk, hogy ha az X, Y, Z egészekre teljesül (1), akkor 3X, 3Y és 3Z. Az egyenletet (X-Y)2+3XY=48Z2+2Z2 alakba írva látható, hogy (X-Y)2 és 2Z2 egyenlő maradékot adnak 3-mal osztva. Ismeretes, hogy egy négyzetszám 3-mal osztva 0 vagy 1 maradékot ad, ez tehát csak úgy lehetséges, ha X-Y és Z is osztható 3-mal. Mivel 3XY=50Z2-(X-Y)2 és a jobb oldal osztható 9-cel is, azért innen 93XY, azaz 3XY következik. Mivel a 3 prímszám, X és Y egyike osztható 3-mal. Ennyi viszont már elég, láttuk ugyanis, hogy X-Y osztható 3-mal, így ha egyikük a 3 többszöröse, akkor a másikuk is az. Beláttuk tehát, hogy ha (1) teljesül, akkor 3X, 3Y és 3Z, a bizonyítást befejeztük.
 
Megjegyzés. Érdemes a feladat egyenletrendszerének a jelentését is szemügyre venni. Az első egyenlet egy origón átmenő sík, a második pedig egy origó középpontú 10 egység sugarú gömb egyenlete. A két megoldáshalmaz közös része tehát egy origó középpontú 10 egység sugarú kör a térben, a feladat állítása szerint ezen a körön nincsen olyan pont, amelynek valamennyi koordinátája racionális.