A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Mivel egyforma tömegű testek tökéletesen rugalmas ütközése történik, a sebességeik ,,helyet cserélnek'', vagyis a kezdetben álló korong sebessége m/s lesz, a másik korong pedig megáll. Határozzuk meg a meglökött korong pályájának görbületi sugarát! Ha a korongnak a pillanatnyi sebessége, erő hat rá, és ez az erő szöget zár be a sebességvektorral, akkor a sugár irányú (radiális) mozgásegyenlet szerint , ahonnan a görbületi sugár Ha a rugó pillanatnyi hossza , a rugó által kifejtett erő , tehát Ez a kifejezés akkor a legkisebb, amikor a rugó megnyúlása a legnagyobb, hiszen ekkor (az energiatétel szerint) a sebesség minimális, és a nevezőben szereplő a lehető legnagyobb (1-gyel egyenlő), mert a sebesség a tengelytől legtávolabbi pontban merőleges a rugó tengelyére. A kezdeti állapot és a maximális távolságú állapot között felírhatjuk az energia- és a perdületmegmaradás törvényét:
(Ez utóbbi törvénynél kihasználtuk, hogy a mozgás során a korongra ható eredő erőnek nincs forgatónyomatéka a függőleges tengelyre vonatkoztatva.) (2)-ből kifejezve a sebességet és azt (1)-be helyettesítve, továbbá a megadott számadatokat is behelyettesítve a rugó hosszának és a kezdeti hosszúságnak arányára a negyedfokú egyenletet kapjuk. Az egyenletnek nyilván gyöke, ez azonban nem a legnagyobb, hanem a legkisebb rugó-megnyúlásnak (a kezdeti állapotnak) felel meg, tehát számunkra érdektelen. Az egyik gyök ismeretében a negyedfokú egyenlet (az gyöktényezővel való osztás után) harmadfokúra redukálható: melynek egyetlen valós gyökét grafikusan, numerikusan, vagy a harmadfokú egyenlet megoldóképlete segítségével határozhatjuk meg: | |
A rugó hosszának ismeretében már a korong sebességét és a pálya görbületi sugarát is ki tudjuk számítani: és . |