Feladat: B.3644 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Csörge Péter 
Füzet: 2005/május, 270 - 271. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Kör geometriája, Terület, felszín, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2003/május: B.3644

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás: Legyen az ABC szabályos háromszög oldala egységnyi, és jelölje a három kör sugarát rendre Ra, Rb, Rc, ahol RaRbRc. A háromszögből lefedett rész területe a körök összterületének a hatoda. A legnagyobb kör sugara nem kisebb mint 12, a háromszög oldalának a fele, és nem nagyobb mint 32, a háromszög magassága. Rb és Rc legfeljebb 1-Ra, különben a B és az A középpontú, illetve a C és az A középpontú körök metszenék egymást. A lefedett tartományok területe növelhető, ha az Rb és Rc sugarakat 1-Ra értékre növeljük. Ekkor ugyanis a két 1-Ra sugarú kör érinti az A középpontú kört, de nem érintik egymást és a szemközti oldalakat sem, hiszen a sugaruk nem nagyobb, mint 12. Az így együttesen lefedett terület:

T=π6(Ra2+Rb2+Rc2)=π6(Ra2+(1-Ra)2+(1-Ra)2).
Négyzetre emelés és rendezés után a következő másodfokú kifejezést kapjuk:
T=π6(3Ra2-4Ra+2).
Ez akkor maximális, ha a zárójelben levő kifejezés maximális. Keressük meg azt az Ra értéket az [12;32] intervallumban, ahol a 3Ra2-4Ra+2 értéke a lehető legnagyobb. A szélsőérték helyét a másodfokú kifejezés teljes négyzetté alakításával lehet egyszerűen meghatározni:
3(Ra-23)2+23.
Innen leolvasható, hogy a maximumot az [12;32] zárt intervallum 23-tól távolabbi végpontjában kapjuk. Ez az érték a 32, a háromszög magassága. A lefedett terület tehát akkor maximális, ha a körök egyike a lehető legnagyobb, érinti a háromszög szemközti oldalát és a másik két kört. A körök sugara ekkor 32, 1-32, 1-32.
 
Megjegyzés. Fejes Tóth László1, a magyar diszkrét geometriai iskola megalapítója vizsgálta egybevágó körök legsűrűbb elhelyezését a síkon. Érdekes problémák vetődnek fel a különböző sugarú körök vizsgálatakor. Ehhez kapcsolódik a feladatunkban kapott elrendezés, hiszen ez több elhelyezési probléma optimális megoldásaként is adódik. Ilyen például a két különböző sugarú kör legsűrűbb elhelyezése a síkon. Egy hasonló feladat: tekintsük azt a síkbeli ,,vízmolekulát'', amelynek két kisebb atomja úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a feladatunkban kapott körök; mekkora lesz ilyen esetben a molekulák legsűrűbb elrendezésének a sűrűsége, és milyen lesz az elrendezés szerkezete?
1A közelmúltban elhunyt Fejes Tóth Lászlóról szóló megemlékezést ld. lapunk 258. oldalán.